Csakhogy a nagy koalíciónak mindeddig alig sikerült valamilyen problémát
megoldania, ráadásul az SPÖ Európa-politikai pálfordulása sokkot okozott a
konzervatív ÖVP-nél, de sok szociáldemokrata politikusnál is. Hiszen a politikai
elit, de a művelt emberek általában irtóznak attól a gondolattól, hogy Ausztria
politikáját Hans Dichand döntse el. Gusenbauer és Faymann viszont abból indulnak
ki, hogy a pálfordulás és a bulvárlapok segítségével a párt győzhet, ha – ahogy
sokan már megjósolták – ez év őszén választások lesznek.
Az SPÖ vezetése július 7-én ült össze, hogy döntsön, marad-e a párt kettős
vezetése. Csakhogy a konzervatív Willi Molterer alkancellár bejelentette, hogy
„elég volt”, és új választást követelt, mondván, hogy nehéz olyan párttal
együttműködni, ahol nem tudja, kivel kell beszélnie, és amely ilyen radikálisan
képes szakítani a közös osztrák külpolitikával. A megbeszélés során az SPÖ
elfogadta a szeptemberi választást, és Gusenbauer javaslatára Faymannt jelöli a
kancellária élére. Így meghiúsult Gusenbauer azon álma, hogy egészen a
nyugdíjig kancellár marad, ám ennek legfőbb oka saját viselkedése volt.
A politológusok jóslatai szerint az előrehozott választásokból csak az FPÖ, a
szélsőjobboldali idegengyűlölő szabadságpárt fog hasznot húzni. Ám ez ellen
szól, hogy az SPÖ elcsente tőlük az EU-kritikus szólamokat, és kérdés, hogy
mennyire fogják tudni mozgósítani a szavazópolgárokat az idegengyűlölő
retorikával. Szeptember 28-án este, a választás eredményének kihirdetésekor
fogjuk megtudni, mennyit ér a két nagy párt, az SPÖ és az ÖVP ígérete, miszerint
nem fognak a szélsőjobb FPÖ-vel koalíciót alakítani. A két nagy pártnak ugyanis
egyenlő esélyeket, mintegy 32-33 százalékot adnak a közvéleménykutatók.
A zöldeknek van esélyük arra, hogy harmadik párt maradjanak, ha aktívabbak
lesznek – ami egy nyári választási kampány alatt nem lesz könnyű feladat. A
Haider vezette BZÖ pedig valószínűleg be fog jutni a parlamentbe, épphogy elérve
az 5 százalékos küszöböt.
Ám ha megint hasonló választási eredmények lesznek, mint 2006. október 1-jén,
akkor újra fennáll a nagy koalíció veszélye, igaz, más személyzettel, de
ugyanazokkal a problémákkal. Ezekből viszont nemcsak Willi Molterernek, hanem az
osztrákok többségének is elege volt.