Massachusetts állam már 2004-ben engedélyezte a melegházasságokat, így
Kalifornia lehet a második olyan amerikai állam, ahol törvényessé válik az
azonos neműek házassága. Ehhez azonban szükség lesz Arnold Schwarzenegger
kormányzó támogatására is, aki egyelőre ellenzi a törvénymódosítást. „A
házasságkötéshez való jog a házastárs szabad megválasztásának jogát jelenti” –
védte döntését Ronald M. George kaliforniai főbíró. Kijelentésével az 1948-as
„Perez kontra Sharp” perben meghozott döntést idézte, amely a fehérek és a
feketék közötti házasságkötést legalizálta. A kaliforniai ítélet ellenzői
szerint ez a rasszizmussal kapcsolatos analógia félrevezető. A házasság alapja
mindig is egy férfi és egy nő között létrejött bensőséges viszony volt, a
rasszisták ezt akarták faji keretek közé szorítani. Ezúttal azonban a házasság
alapértékei lettek megkérdőjelezve. Számos kutatási eredmény igazolja, hogy a
homoszexuális és leszbikus házasságok résztvevői hajlamosabbak a megbetegedésre
és rövidebb életűek, mint a hagyományos házasságban élők. A kutatások arra is
rámutattak, hogy a melegházasságokban a legmagasabb a családon belüli erőszak
aránya, valamint, hogy ez az együttélési forma nem kedvez az ilyen családokban
felnövő gyermekeknek.
Ha valaki behatóbban tanulmányozza a homoszexuális emberek életmódját, hamar
rájön, hogy a házasodás jogáért folytatott küzdelem célja inkább egy életmód
legitimizálása, semmint a házasság klasszikus értékeinek kiterjesztése az azonos
neműekre. Nézzük meg például a klasszikus család egyik alapértékét, a házassági
hűséget. A legtöbb homoszexuális és leszbikus nem él tartós párkapcsolatban. Egy
San Franciscóban 1993-ban végzett felmérésben 428 homoszexuális embert kérdeztek
szexuális szokásairól. A válaszadók mindössze 14 százaléka állította azt, hogy
az előző évben kitartott egy partner mellett. Az 1977-ben elvégzett
Spada-felmérésben a megkérdezett homoszexuálisoknak csak 8 százaléka állította,
hogy jelenleg tartós párkapcsolatban él. Dániában 1989-ben legalizálták az
azonos neműek házasságát. Az ezt követő hat évben a homoszexuálisok mindössze 5
százaléka döntött a házasság mellett.
Szintén kutatások igazolják, hogy az „elkötelezett” „házas” együttélést választó
homoszexuálisok hajlamosabbak a fokozottan veszélyes és egészségtelen szexuális
szokásokra, aminek következtében jobban ki vannak téve az AIDS-nek és más nemi
betegségeknek.
Egy 1988-ban elvégzett felmérés során 6779, hagyományos családban élő embert
kérdeztek meg arról, hogy a házasságuk legutóbbi évében megütötték, bántalmazták
vagy valamivel megdobták-e őket. A résztvevők 5 százaléka válaszolt igennel. A
családon belüli erőszak szintje ennek mintegy tízszerese (!) a leszbikus párok
és jóval magasabb a homoszexuális párok körében.
Aggasztó helyzetben vannak a homoszexuális vagy leszbikus szülők által nevelt
gyermekek is. Az ebben az együttélési formában nevelkedett gyermekeknek
alapjában nincs vagy édesapja, vagy édesanyja. Ezek a gyermekek hajlamosabbak
arra, hogy „szüleikkel” szexuális kapcsolatba kerüljenek, hogy az első szexuális
megtapasztalásuk egy azonos neművel történjen; továbbá gyakrabban vannak
szexuális zaklatásnak kitéve, nagyobb az esély rá, hogy homoszexuálisokká vagy
biszexuálisokká váljanak, vagy hogy a gyermekkorukkal kapcsolatban rossz
emlékeik legyenek.
Néhányan azzal érvelnek a homoszexuális házasságok mellett, hogy ez az
együttélési forma már a történelem során többször legitimációt élvezett. Peter
Lubin és Dwight Duncan professzorok ugyanakkor rámutatnak, hogy az ilyen
együttélési formák kicsiny, izolált, írástudatlan törzsekben fordultak elő, ahol
a homoszexualitás mellett ugyancsak elfogadott volt a kannibalizmus, a női nemi
szervek megcsonkítása és a hadifoglyok kivégzése is.
Sokak szerint az azonos neműek házasságának engedélyezésével az emberek átlépnek
egy olyan határt, amely után nincs visszaút: a klasszikus családmodell elvetése
előbb-utóbb a poligámia, a vérfertőzés és a pedofília engedélyezéséhez fog
vezetni.
Missouriban nemrég megtagadták egy férfitól azt, hogy feleségül vegye partnerét,
akivel már hosszú ideje együtt élt. Habár az ő esete egyedülálló, érvelése
nagyon is hasonlít azokéhoz, akik a homoszexuális házasságok legitimációját
szeretnék. A férfi azt állította, hogy a házasság alapvető előfeltételei, a
szeretet és az elkötelezettség, adottak. „Gyönyörű és olyan aranyos. Szeret
engem, én pedig büszke vagyok rá. Szívből kívánom, hogy közös gyermekünk
szülessen” – mondta társáról a férfi. Missouri állam ennek ellenére megtagadta
tőle azt a jogot, hogy feleségül vegye huszonkét éves lovát.
2008. 05. 21. (XII/21)
