Ban Ki-moon főtitkár elítélte a Hamasz rakétatüzét Izrael ellen, és
felszólította, hogy a terrorista szervezetek vessenek véget mindenféle
erőszaknak és terrorizmusnak. Emellett Izraelt maximális önkorlátozásra hívta
fel. Az EU soros elnöki posztját betöltő Szlovénia vasárnap elítélte Izrael
támadásait a palesztinokkal szemben, mert azok „aránytalanok és sértik a
nemzetközi jogot”. A szigorú hangnemben megfogalmazott nyilatkozat egy nappal
azután íródott, hogy az izraeli erők hatvanegy embert öltek meg Gázában. Az EU
egyébként mellékesen elítélte a palesztinok rakétatámadásait is. Javier Solana,
az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a térségbe utazott, hogy izraeli
és nyugati parti palesztin vezetőkkel találkozzon.
„Az elnökség elítéli az izraeli hadsereg aránytalan erőalkalmazását a gázai
palesztin néppel szemben” – adta ki a nyilatozatot a szlovén elnökség. A Reuters
hamis információja szerint „a halottaknak csaknem a fele polgári személy, köztük
gyerekek is”. „Az elnökség visszautasítja a Gáza népével szemben alkalmazott
kollektív büntetést. Különösen az ártatlan gyermekek halálát. Az ilyen
tevékenység ellentétes a nemzetközi joggal.” Az elnökség ugyanakkor elítélte a
Hamaszt is a rakéták kilövése miatt, és annak azonnali beszüntetésére szólított
fel.
Izrael hónapok óta megtartóztatta önmagát, és maximális önkorlátozással élt.
Tette ezt annak ellenére, hogy a Hamasz szünet nélkül rakétákkal és tüzérségi
tűzzel árasztotta el a dél-izraeli Sderot városát. A legutóbbi egyiptomi
határrobbantás óta pedig Katyusákkal és iráni gyártmányú Grad rakétákkal lövi
Askelon városát. Ez a nemzetközi jog értelmében durva, jogsértő fegyveres akció,
vagyis casus belli.
Míg Izrael önkorlátozást gyakorolt, a Hamasz nem mutatott szándékot, hogy
beszüntesse rakétatámadásait. Éppen ellenkezőleg. Drámaian fokozta azok számát
és növelte a hatótávoláságukat. Izrael számos esetben tett panaszt a Biztonsági
Tanácsnál emiatt, ám a testület a füle botját sem mozdította. A zsidó állam
előbb lezáratta gázai határát, ám a nemzetközi közösség akkor „blokádról”,
„kollektív büntetésről” és „humanitárius problémáról” szónokolt. Egyiptom is
zárva tartotta a határát, ezen azonban senki nem akadt fenn.
A békés eszközök alkalmazása, nem utolsósorban a nemzetközi közösség tiltakozása
miatt, nem hozott, nem hozhatott eredményt. Így Izrael az ENSZ Alapokmány 51.
cikkelye alapján a mostani hadművelettel jogos önvédelmet gyakorol. Nincs
egyetlen olyan tagállam sem, amely tétlenül nézné, hogy polgárai ilyen
támadásnak legyenek kitéve. Az önvédelem jogát nem vitatják, de az ennek során
alkalmazott erőt az ENSZ és az EU is „túlzottnak és aránytalannak” tartja.
A „Forró tél” az ENSZ és az EU nyilatkozataival szemben minden elemében
jogszerű. Izrael legitim katonai célpontokat: fegyverraktárakat, rakétakészítő
műhelyeket, terrorista kommandókat és parancsnoki központokat támadott a
hadművelet során. Ennek során elkerülhetetlen, hogy a konfliktusban nem részes
civilek is áldozatul essenek. Különösen, hogy a Hamasz megsértve a nemzetközi
jog „emberi pajzsot” tiltó előírását, rakétáit szándékosan lakott településekről
lőtte és lövi ki. A zsidó állam nem alkalmazza a megtorlás eszközét, amelyben
nem tesz különbséget civil és hadviselő között, hanem a nemzetközi jog szigorú
kereteiben igyekszik megvédeni saját állampolgárai életét és biztonságát.