A Bronzkatonaként ismert szovjet hőst szimbolizáló szobor áthelyezése kapcsán
kirobbant konfliktus napján internetes támadások sorozata indult meg észt
honlapok ellen. A támadók kéretlen
e-mailek tömeges elküldésével sikeresen bénítottak meg több kormányzati
weboldalt, köztük a külügy- és védelmi minisztérium, az észt parlament és az
államelnök internetes honlapját. A kormányzó Észt Reformpárt hivatalos honlapján
a behatolók egy hamisított bocsánatkérést is elhelyeztek. A hackerinvázió
eredményeképpen az észtek nagy része hetekig nem tudott rácsatlakozni az
internetre vagy hozzáférni elektronikus leveleihez. A bankok kénytelenek voltak
szüneteltetni szolgáltatásaikat. Szakemberek szerint ehhez hasonló méretű
tömeges meghibásodás egyértelműen szándékos behatolás eredménye, amit kizárólag
egy igen jól szervezett társaság vagy állam képes elérni.
Az eset rendkívüli súlyosságát jelzi, hogy Tallinn röviddel a támadások után a
NATO-hoz fordult segítségért. Miután az Észak-atlanti Szövetség kötelékében
dolgozó informatikus szakemberek ellepték az észt fővárost a digitális
behatolások kivizsgálására, az észt hatóságok nem késlekedtek kijelenteni, hogy
a kibertámadás nem csak Tallinn problémája, az a NATO-szerződés 5. cikkelyének
értelmében az egész katonai szövetséget ért támadás. Az eset precedens nélküli,
hiszen eddig még nem fordult elő, hogy sikeresen tudták volna külső
behatolásokkal lebénítani egy egész ország informatikai rendszerét.
A támadások május 9-én, a második világháború végére emlékező győzelem napján
voltak a legintenzívebbek, az eddigi utolsó behatolást május 16-án
regisztrálták.
A NATO-informatikusok és több száz észt kollégájuk megfeszített tempóban
igyekeztek elemezni a kibertámadást, a mostanra már rendelkezésre álló több
millió, küldő szerverszámítógépekre utaló adatok alapján.
Bár az IT-szakemberek hivatalos jelentést május végén fognak tenni, tallinni
állami hivatalnokok szerint a civil szerverek mellett orosz kormányzati
szerverről is érkezett behatolás, az AP hírügynökség pedig az észt védelmi
minisztert idézte, aki szerint az észt internetes honlapok elleni támadásban
„lehetséges”, hogy az orosz kormány is közrejátszott. Mihkel Tammet védelmi
miniszter szerint különös, hogy „a tallinni zavargások első napján, április
27-én érte támadás először az észt internetes hálózatot”. Ezt a támadást sok
észtellenes propaganda-website megjelenése és e-mail követte. A védelmi
miniszter és a NATO informatikusai már most kijelentették, hogy a történelem
első átfogó kibertámadásának lehettek tanúi, aminek következményeit és jövőre
vonatkozó tanulságait a legnagyobb részletességgel kell kielemezni. Egy az észt
válságstábbal együttműködő NATO-hivatalnok szavai szerint „a mostani
kibertámadás katonai veszélyét nem szabad alábecsülni. A támadásnak tényleges
következményei vannak egy NATO-tagországra és annak lakosságára. Munkánk célja,
hogy alapos elemzés után következtetéseket vonjunk le, amely hasznos lesz a
katonai szövetség más tagállamai számára is. Jelenleg nem az az érdekes, hogy ki
áll a támadások hátterében, hanem hogyan leszünk képesek megvédeni magunkat a
jövőben egy hasonló offenzívától”.
Az országot ért gazdasági károk felmérése még tart, de szakértők arra
számítanak, hogy azok igen jelentősek lesznek. A másfél millió lakosú
Észtországnak ugyanis kiemelt iparága az információs technológia, amely téren a
kis ország igen komoly eredményekkel büszkélkedhet. Észt fejlesztéssel indult el
a SKYPE elnevezésű internetalapú ingyenes telefonos alkalmazás, a komputerrel és
internet-hozzáféréssel való ellátottságuk pedig a legfejlettebb az európai
országok között.
2007. 05. 25. (XI/21)
