Ban Ki Mun és Condoleezza Rice
Fotó: AP
„Kívülről lehet, hogy finomnak látszom, de ha kell, megnyilvánul bennem a
belső erő” – nyilatkozta magáról az ENSZ újdonsült főtitkára. Az eskütétel utáni
sajtótájékoztatón ismertetett tervei valóban eltökéltséget sugalltak: „Az
ENSZ-nek először is meg kell reformálnia saját magát. Jelenleg képtelen
meghatározni a prioritásokat, és döntéseket hozni. Kevesebbet kell ígérnie, és
többet kell tennie.” A határozott szavak ellenére azonban a nemzetközi sajtó
leginkább a „nem túl karizmatikus figura”, „arctalan”, „szürke”,
„karrierdiplomata” szavakkal illette a dél-koreai Munt. Hazájában a média a
„csúszós angolna” gúnynevet ragasztotta rá, mivel híressé vált arról, hogy
milyen ügyesen tud kibújni a kényes kérdésekre való válaszadás alól.
Egykori munkatársa, Wolfgang Hoffman szerint azonban a diplomata „finom
stílusát” nem lenne szabad gyengeségként értelmezni. Mun „nagyon
eredményorientált, jó az elemző képessége, az embereket és a helyzeteket is
nagyon hamar kiismeri.” Dél-koreai kollégái szerint időbeosztása vasfegyelmet
tükröz: napjai szinte ötperces intervallumokra be vannak osztva. Ugyanakkor
szerintük a csendes, ám hatékony diplomatát nyugodt magabiztosság és jó
ítélőképesség jellemzi. Mun egyik fontos feladatának a reformok folytatását és a
korrupciós és szexbotrányoktól megtépázott ENSZ-be vetett bizalom visszanyerését
tekinti.
Az ENSZ élén harminc év óta először áll ismét ázsiai diplomata. A hatvankét éves
Ban Ki Munról februárban, amikor jelöltségét bejelentették, még nem sokan
gondolták, hogy megnyeri a pozíciót. Japán és India nem támogatta a dél-koreai
jelöltet, ám a Biztonsági Tanács vétójoggal bíró öt állandó tagja egyöntetűen
megszavazta kinevezését. Mun győzelmét hazájában óriási sikerként könyvelték el.
A lelkesedés annál is inkább érthető, mivel Dél-Koreát nem régen, csupán
1991-ben vették fel az ENSZ-be, így egy dél-koreai főtitkár kinevezése az ország
gyors felemelkedésének elismerését is jelenti.
Mun egyes hírforrások szerint keresztény vallású, ám vannak, akik arra
gyanakszanak, hogy a névrokona, Mun tiszteletes által vezetett Egyesítő Egyház
tagja. Az Asia News katolikus hírügynökség szerint az új főtitkár egy olyan
felekezet nélküli, befolyásos csoporthoz tartozik, amelyet a múlt század elején
alapították Japánban, s amelynek tagjai az evangéliumot használják
inspirációként magán- és közéletükben egyaránt. Mások szerint viszont Mun a
pünkösdi-karizmatikus jellegű Koreai Világmissziós Szövetséggel áll
kapcsolatban. A főtitkár az újságíróknak csak annyit mondott, nem kíván hivatali
ideje alatt egyetlen vallás iránt sem elfogult lenni. Liberális elemzők szerint
azonban, ha Mun tényleg keresztény, akkor ez „aggasztó tényező, mivel úgy tűnik,
hogy az ENSZ élén egy olyan evangéliumi keresztény lesz, aki majd prédikálni
akar. Ez nyilvánvalóan a többi világvallás arculcsapását jelenti.”