Szász Jenő
Az európai uniós csatlakozás milyen hatással lesz az erdélyi magyarság
sorsára?
Szász Jenő: – Azt mondanám, hogy teljesen új helyzet áll elő január elseje
után. Románia NATO-csatlakozása és az ország európai uniós integrációja
történelmi lehetőség lett volna az autonómia ügyének kiharcolására, ezt a
lehetőséget azonban a jelenlegi politikusok elszalasztották. Nemcsak Székelyföld
területi autonómiájáról szólnék, hanem – hogy megnyugtató legyen a román többség
számára – azt mondjuk, hogy a történelmi természetes régiókat visszaállítva
lehetne a területi autonómiákat létrehozni Muntenia, Oltenia, Bánság vagy éppen
a Körösök vidéke, Máramaros, Közép-Erdély vagy a Fogarasok országa,
Észak-Moldva, Dél-Moldva esetében is. A nyugati országok modelljét felállítva,
akár Nagy-Britannia vagy az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, nem
beszélve Svájcról, ahol etnikai alapokon szervezték a kantonokat, mind-mind
járható modell volna ennek az országnak.
Az erdélyi közéleti szereplők mindegyike autonómiáról beszél újabban. Miért
változott ekkorát hirtelen a politikai retorika?
– Azt mondják itt az egyszerű emberek Székelyföldön, hogy ha Markó Béla
székelyföldi autonómiáról beszél, akkor hamar választások lesznek.
2004-ben autonómiával kampányolt az RMDSZ, aztán, miután a
miniszterelnök-helyettesi széket elfoglalhatták, gyakorlatilag letettek erről a
célkitűzésről. Mostanság lehet hallani az előrehozott választásokról, és ismét
autonómiáról beszél Markó úr. Van azonban egy ennél szomorúbb olvasata is a
dolognak: ha ügyesek a román titkosszolgálati munkatársak, a Securitate régi
hálózatai még működnek, akkor éppen arra az emberre kell bízni az ügyet, aki a
legjobb módon tudja azt kompromittálni. Az én olvasatomban ennél egyszerűbb a
válasz: mikor az embernek nincsenek eredményei, akkor radikalizálódik a
retorikája. Gyakorlatilag eltelt tizenhat esztendő, kormányon volt az RMDSZ, de
közösségi eredményekről sajnos az erdélyi magyar nemzeti közösségünk nem tud
beszámolni.
Markó Béla
2006. 10. 20. (X/42)
