XVI. Benedek a koncentrációs tábor bejáratában. Hallgatagon
Az egyházfő – aki pápasága alatt eddig csupán Olaszország déli részén és
szülőhazájában, Németországban járt – saját kezdeményezésére utazott
Lengyelországba. Bár Varsóban szemmel láthatóan kisebb tömeget sikerült az
utcákra vonzania, mint elődjének, a becslések szerint így is háromszázezer ember
vett részt a Pilsudski téri szabadtéri misén, ahol egy huszonöt méteres
ezüstkereszt díszítette a háromszintes színpadon álló hatalmas oltárt. Míg a
lelkes tömegben többen úgy vélték: ez az egyik legfontosabb esemény, ami
Lengyelországban megtörténhet, és az eső sem tántoríthatta el őket a
részvételtől, mások csalódottan nyilatkoztak: „Még nem érezzük, hogy ő a mi
pápánk lenne” – szögezte le egy idős asszony.
A pápa védelmezte egyháza tradicionális értékeit, és óva intette híveit azoktól,
akik azt hirdetik, hogy minden relatív, és a hit igazságai is a történelmi
helyzettől és az emberi értékeléstől függnek. A Radio Maryja szélsőséges
katolikus rádióadóra is utalt Benedek, amikor a lengyel papokat arra
figyelmeztette: maradjanak távol a politikától, és koncentráljanak a
lelkipásztorlásra. A pápa felhívta Lengyelországot, hogy maradjon meg erős
katolikus hangként az egyre inkább szekularizálódó Európában. Úgy tűnik, a
lengyeleknek különleges szerepet szánt: elképzelései szerint az országnak a „hit
világítótornyává”, a katolikus megújulás bástyájává kell válnia. A jelek szerint
XVI. Benedek Európa katolikus hátországaiban próbálja megerősíteni az egyház
pozícióit, mivel a hírek szerint következő látogatását Spanyolországba tervezi.
A pápa egy Krakkóhoz közeli réten arra buzdította az összegyűlt – közel
kilencszázezer fős – tömeget, hogy osszák meg hitüket más országokkal. „Arra
kérlek benneteket, hogy osszátok meg hiteteket Európa és a világ más népeivel,
nem utolsósorban honfitársatok emlékének tiszteletére, aki Szent Péter utódaként
rendkívüli erővel és hatékonysággal tette ezt.” A tömegből nagy lelkesedést
váltott ki, amikor arra ösztönözte híveit, hogy imádkozzanak II. János Pál
mielőbbi szentté avatásáért. Benedek pápa ellátogatott elődje szülőfalujába,
Wadowicébe is, ahol szintén jelezte: reméli, a nagy eseményre a közeljövőben sor
kerülhet.
A lengyel egyház az egyik legerősebb katolikus bástya Európában. Egy tavaly
novemberi felmérés szerint egy adott vasárnapon a megkérdezettek 45 százaléka
vett részt misén. A politikusok is igyekeznek minél „katolikusabbnak” látszani,
a kormány a hittant kötelezővé kívánja tenni az iskolákban. Érdekes módon a
kommunizmus összeomlása után az egyház megpróbálta befolyásolni a politikát, de
akkor ez a közvélemény heves ellenállásába ütközött. Napjainkban azonban már
maguk a politikusok akarják a katolikus egyházat bevonni a politikába – a
püspökök pedig nem tanúsítanak nagy ellenállást.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »