Fosztogatók a Yucatan-félszigeten órákkal a vihar után. A hurrikán kesely?i Fotó: Reuters
Jamaika, Haiti, Kuba és Mexikó után a Wilma nev? hurrikán Florida felé vette útját, s bár a Yucatán-félszigetet kettes erősség? viharként hagyta el, a Mexikói-öböl meleg vizében újabb erőre kapott, és hármas erősséggel rontott neki Florida partjainak. A félszigeten négy óra leforgása alatt söpört végig, megtépázva mind a keleti, mind a nyugati partot. A hurrikán fákat döntött ki, háztetőket tépett le, közlekedési lámpákat döntött fel és sodort ki az útkereszteződésekbe. Útját pusztító tornádók, heves esőzések és áradások kísérték. A mintegy húsz áldozatot követelő vihar után közel hatmillióan maradtak napokra – sőt néhány helyen akár hetekre is – áram nélkül. Bár a pusztítás így is dollármilliókban mérhető, néhány település lakói úgy vélik,
rosszabbul is járhattak volna. A vihar elől közel 33 ezer ember vonult ki az ideiglenes óvóhelyekre, de sokan voltak, akik figyelmen kívül hagyták a kötelező evakuálási parancsot. Néhányan azért maradtak otthon, mert a korábbi hurrikánok ellenére még mindig nem hitték el, hogy velük is megtörténhet, amit a tévében láttak, mások pedig fásultságból döntöttek úgy, hogy házukban maradnak – bevallásuk szerint azonban utólag ezt nagyon megbánták.
Többeket azért nem evakuáltak, mert nem akarták sorsukra hagyni szeretett háziállataikat. Az előző viharokhoz hasonlóan Wilma sem kímélte a közkedvelt turistaparadicsomokat: a mexikói Cancun és Cozumel környékéről közel 30 ezer turistát – köztük negyven magyart – kellett a tengerparti hotelekből ideiglenes tömegszállásokra evakuálni, akiknek aztán a luxusvakáció helyett hosszú sorokat kellett végigállniuk élelemért és alapvető cikkekért. A vihar utáni nyugodt perceket kihasználva a helybéliek tódultak az utcákra, hogy az őrizetlenül maradt boltokat fosztogassák. Egyes beszámolók szerint néhány városnegyedet órák leforgása alatt teljesen kifosztottak: mindent megragadtak, ami mozdítható volt. A jelenség magát a mexikói kormányt is meglepte, hiszen Cancun az ország legprosperálóbb térségében található: sok gazdag ember tölti itt a szabadságát, a szegényeket pedig a jól fizető vendéglátóipar vonzza erre a helyre.
Másfajta következménye is van a sorozatos természeti csapásoknak. A hurrikánok miatt a hagyományos, papíralapú nyilvántartást vezető intézeteknél fennáll a tömeges adatvesztés kockázata, a személyes adatok védelmét szorgalmazók nagy aggodalmára az idei hurrikánok után felerősödtek azok a kormánytörekvések, amelyek az orvosi és egyéb adatok digitalizálását és a kisgyermekek mikrochippel való ellátását szorgalmazzák.
2005. 10. 28. (IX/43)
