Nevéhez fűződik az 1955-ös montgomeryi buszbojkott elindítása,
amelynek előzménye az volt, hogy az előírásokkal szembeszegülve Parks nem
volt hajlandó átadni a helyét egy fehér embernek a buszon. Emiatt bebörtönözték,
és tizennégy dollár bírságot szabtak ki rá. Letartóztatása azonban 381
napos buszbojkottot váltott ki a helyi fekete bőrűek körében. A bojkottot
az akkor még kevéssé ismert lelkész, a később Nobel-békedíjjal elismert
Martin Luther King szervezte. A tiltakozás eredményeként 1957-ben az amerikai
legfelsőbb bíróság eltörölte a tömegközlekedési eszközökön
alkalmazott faji elkülönítést, majd 1964-ben és 1968-ban törvény született
a faji megkülönböztetés betiltásáról. Rosa Parksot számos fenyegetés és
támadás érte, de ő mindig a törvényes keretek közötti megmozdulásokat,
tiltakozásokat támogatta. Tevékenységéért 1996-ban megkapta a Szabadság
Érdemérmet, majd 1999-ben az Amerikai Kongresszus Aranyérmét.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
2005. 10. 28. (IX/43)
