Nevéhez fűződik az 1955-ös montgomeryi buszbojkott elindítása,
amelynek előzménye az volt, hogy az előírásokkal szembeszegülve Parks nem
volt hajlandó átadni a helyét egy fehér embernek a buszon. Emiatt bebörtönözték,
és tizennégy dollár bírságot szabtak ki rá. Letartóztatása azonban 381
napos buszbojkottot váltott ki a helyi fekete bőrűek körében. A bojkottot
az akkor még kevéssé ismert lelkész, a később Nobel-békedíjjal elismert
Martin Luther King szervezte. A tiltakozás eredményeként 1957-ben az amerikai
legfelsőbb bíróság eltörölte a tömegközlekedési eszközökön
alkalmazott faji elkülönítést, majd 1964-ben és 1968-ban törvény született
a faji megkülönböztetés betiltásáról. Rosa Parksot számos fenyegetés és
támadás érte, de ő mindig a törvényes keretek közötti megmozdulásokat,
tiltakozásokat támogatta. Tevékenységéért 1996-ban megkapta a Szabadság
Érdemérmet, majd 1999-ben az Amerikai Kongresszus Aranyérmét.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2005. 10. 28. (IX/43)
