Fegyveres őrök vigyázzák a szárazdokkot. Veszélyes örökség Fotó: Reuters
A tűz a "Scsuka" típusú ATH lebontása közben keletkezett. A NATO besorolása szerint ez a tengeralattjárók "Viktor-III" osztályának felel meg. A most károsult hajót 2000 júliusában írták le a flotta állományából, és idén nyáron érkezett a feldolgozó üzembe, ahol a szétvágására került volna sor. Természetesen csak azután, hogy az atomhajtóművet eltávolították a hajótestből. Az orosz Védelmi Minisztérium szóvivője mindjárt az eset után be is jelentette, hogy mivel ez korábban már megtörtént, sugárzás-veszély szóba sem jöhet.
A hajótest már félig szét is volt vágva, a részeit pedig már elszállították.
Az ügyben a vádemelés azonnal meg is történt: az ügyészség szerint a tűz a kenőanyagok kipárolgásaiból keletkezett. Ezek az anyagok a hajóban voltak, miközben a hajótestet lángvágóval darabolták. "Sajnos egyetlen ország sem mentes az üzemi balesetektől" – nyilatkozta a sajtónak a régió főügyészhelyettese.
Valószínűleg így is történt – s az orosz médiát nem rázta fel különösebb mértékben az ügy. De hogy még jobban megértsük a dolog "munkahelyi jellegét", egy pár szót kell ejteni arról az immár több éve tartó nagy munkáról, ami a szovjet gyártmányú tengeralattjárók felszámolására irányul. A projekt neve: "Globális partnerkapcsolat", és 2002-ben fogadták el a felek a G8-ak találkozóján. A program értelmében a kiszolgált orosz ATH-k lebontási költségeit Oroszország nyugati partnerei vállalták magukra. Ennek keretében 2003-ban Németország kijelentette, hogy 300 millió eurót utal a kiszerelt atomhulladékok számára épített tározókra. Addigra már 40 ATH került lebontásra, és további 103 várt erre a sorsra; a Szabadság Rádió értesülései szerint közülük 76-nak fedélzetén volt atomhajtómű.
Két héttel a tűzeset előtt Vlagyimir Putyin aláírta a Kanada és Oroszország kormányai közötti egyezményt a vegyi fegyverek és az állományból kivont ATH-k kiselejtezéséről.
A megállapodás szerint Kanada kész 300 millió dollárt fizetni az orosz hajók lebontására. Ilyen feltételek között kezdődött el a szeverodvinszki üzemben három ATH-n a munka, és az egyik szétvágása során történt a baleset.
A program azonban folytatódik. Sikeres keresztülvitele nemcsak Oroszország, hanem a vele szomszédos, főként északi európai országok biztonságát is befolyásolja. A 191 kiselejtezett tengeralattjáró közül 115 már (többnyire a Barens- és a Fehér-tenger partvidékén elhelyezkedő) bázisokon és hajógyárakban van. Alekszander Rumjancev, a Szövetségi Atomenergia Ügynökség (Roszatom) vezetője egy tavasszal adott interjúban azt nyilatkozta, hogy Oroszország mintegy 100 millió dollárt kap évente az elöregedett ATH-k leépítésére. Körülbelül 120 már szétbontásra került, 80 maradt. Évente 15 hajót tudnak feldolgozni, s a jelenlegi finanszírozás mellett öt-hat év alatt minden leselejtezett ATH-t lebontanak.
Ezzel azonban nem biztos, hogy a munkának vége szakad. Rumjancev szerint ezekben a gyárakban nemcsak orosz, hanem amerikai, francia vagy brit atom-tengeralattjárókat is feldolgozhatnak majd. Ez jelentős megtakarítást jelent Moszkva nyugati partnereinek, ugyanakkor az orosz fél sem jár rosszul a megrendelésekkel. Természetesen az atomhulladék a megrendelő ország területén kerül elhelyezésre – tette hozzá a Roszatom vezetője.
2005. 08. 05. (IX/31)
