A hétvégi robbantások egyik helyszíne Fotó: Reuters
Egyre gyakoribbakká válnak Irakban az öngyilkos merényletek. A hétvégi robbantások mintegy száz halálos áldozatot követeltek. Kedden Bagdad központjában fényes nappal lelőtték az új iraki alkotmánytervezet megszövegezésén dolgozó bizottság két szunnita tagját, valamint egy szunnita politikai tanácsadót. A mészárlás egy korábbi "ígéret" beváltásának tűnik, ugyanis a szunnita lázadók már korábban fenyegetőztek azzal, hogy megölik az alkotmányozó bizottság szunnita tagjait. Egy amerikai katonai bázisra munkába igyekvő arabokat szállító buszra, majd egy toborzóiroda előtt nyitottak tüzet a héten a lázadók, megölve ezzel majdnem harminc embert. Egy nyugat-bagdadi kórházban húsz orvos tagadta meg a munkavégzést arra hivatkozva, hogy iraki katonák megfenyegették őket.
Ezzel egy időben, várhatóan a napokban bejelentik Szaddám Huszein volt iraki diktátor perének időpontját, miután az üggyel foglalkozó különleges bíróság elkészítette a Szaddám ellen szóló első hivatalos vádiratot – nyilatkozta Raed Juhi, a nyomozást vezető bíró. A most terítékre kerülő vádpontok 1982-re nyúlnak vissza, amikor Dudzsail síita faluban a diktátor ellen merényletet kísérelt meg egy maroknyi ember. A megtorlás során tizenöt embert rövid úton kivégeztek, mintegy másfél ezret pedig évekig börtönben tartottak, anélkül hogy vádat emeltek vagy bírósági pert folytattak volna ellenük. Végül másik száznegyvenhárom embert "kirakatperek" során ítéltek halálra – áll a bíróság anyagában.
A perre várhatóan szeptemberben fog sor kerülni, de a konkrét időpontot még nem határozták meg. Szaddám olaszországi ügyvédje szerint (aki 1998 óta nem találkozott személyesen a volt vezetővel) hozzájuk még nem juttatták el azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a védelem felkészülhetne a perre, ezért számára kérdéses az is, hogy a perre egyáltalán sor fog-e kerülni. Mint Giovanni di Stefano elmondta, Szaddámot ezekkel a vádakkal kapcsolatban ugyan már kihallgatták, de nem mint gyanúsítottat – ezt a különleges bíróság honlapja is elismeri –, mivel a diktátor elnökként mentelmi jogokat élvezett az általa megfogalmazott korábbi iraki alkotmány értelmében.
A hatóságok azt remélik, hogy a pernek köszönhetően végleg lezárulhat a gyilkosságokkal, kínzásokkal és tömegsírokkal fémjelzett időszak Irak történetében, és hogy a per lehetőséget teremt arra, hogy a diktátor volt ügynökei által szított lázadásnak is vége szakadjon. Azonban az öngyilkos merényletekbe, emberrablásokba és a legalapvetőbb szolgáltatások hosszú ideje tartó hiányába belefáradt lakosság attól tart, hogy a per nemhogy javítani nem fog a mára kialakult helyzeten, hanem annak következtében csak tovább fog folytatódni a vérontás a közel-keleti országban.
Az amerikai és az iraki hatóságok is korábban abban bíztak, hogy a volt diktátor 2003. decemberi elfogása demoralizálja majd a lázadókat. Azonban ez nem következett be, sőt az erőszakhullám olyan méreteket ölt, hogy egyre több iraki kezdi visszasírni a rendőrállam biztonságát és nyugalmát. Sokan úgy vélik, hogy a volt diktátor az egyetlen, aki a vallási feszültségekkel, robbantásokkal és növekvő bűnözéssel küszködő országban rendet tud teremteni. De még azok is, akik Szaddám visszatérésében reménykednek, támogatják, hogy bíróság előtt vizsgálják meg a volt diktátor múltját, hátha ezzel véget érhet ez az újfajta rettegés. Vannak azonban, akik szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az új vezetésnek mennyire sikerül majd feltárnia a múltat, ha komoly problémát jelent számára, hogy a beígért "szebb jövőt" elhozza. Inkább maguk vennék kezükbe az ügyet: "meg kell mutatnunk neki, hogy milyen érzés" – mondja haragjában öklét rázva egy harmincegy éves rendőrnő.
Eközben a hét végén Iránba látogatott Ibrahim al-Dzsaafari iraki miniszterelnök, ahol a leköszönő és a jövő hónap elején hivatalba lépő új elnökkel is tárgyalt.
A megbeszélések egyik fontos témája volt az Irakban tomboló erőszak megfékezése. Mind a két elnök támogatását ígérte a szomszédos ország számára, többek között az Iránban tartozkodó al-Kaida-terroristák ellen való határozottabb fellépés keretében. Ugyanerről a témáról tárgyaltak a héten Törökországban tartott találkozójukon a közel-keleti térség belügyminiszterei, akik egyetértenek abban, hogy az iraki lázadók külföldről kapnak jelentős támogatást, ezért a helyzet javítása érdekében az elsődleges cél az ország határainak megerősítése. Az iraki belügyminiszter, Bayan Dzsabr arra kérte kollégáit, hogy saját országukban is határozottabban lépjenek fel a terroristagyanús pénzáramlások és a toborzások megfékezése érdekében.
Mindeközben a hét végén egy eddig ismeretlen honlapon újabb üzenetet tett közzé az al-Kaida egyik szervezete. A terrorszervezet európai tagjait összefogó Abu Hafsz al-Maszri Brigádjai elnevezés? terrorcsoportosulás "utolsó ultimátumot" intézett Európához: amennyiben egy hónapon belül nem vonják ki Irakban állomásozó csapataikat, folytatódni fog Európában a terrorhullám. A szöveg címzettjei "az átkozott keresztesek, akik még mindig ott vannak Irakban: a dánok, a hollandok, a nagy-britanniaiaknak, az olaszok és a többiek". Az üzenet egy hónapot ad, hogy "átgondoljátok, érdemes-e az Egyesült Államok és a cionisták vezetése alatt szembeszállni velünk". A terrorüzenet szerint az ultimátum leteltét követően a muzulmán szélsőségesek az öngyilkos merényleteket kiterjesztik egész Európára. A "brigádok" magára vállalták a július 7-ei londoni merényleteket, valamint a 2003. novemberében 63 halálos áldozatot követelő isztambuli és a 2004. március 11-én 191 halottal járó madridi terrorakciókat is.
2005. 07. 22. (IX/29)
