hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Digitális kiszolgáltatottság
Negyvenmillió kártyatrükk

2005. 06. 28.
14 millió hitelkártya adatait sikerült ellopnia egy eddig ismeretlen tettesnek május 22-én. A legjobban érintett MasterCard International társaság bejelentése szerint a hitelkártyák adatai közül "csak" hatvannyolcezer esetében áll fenn komolyan az a veszély, hogy csalásra használják fel. Az eset a legsúlyosabb abban a digitális malőrsorozatban, amelynek során az utóbbi hónapokban több millió személy digitális adatai kerültek illetéktelen kezekbe. 



Rendkívüli záróra egy ausztráliai boltban Fotó: Reuters

Alig néhány hete, hogy a Citigroup bejelentette: személyes- és lakáskölcsönökkel foglalkozó leányvállalata, a CitiFinancial mintegy 3,9 millió ügyfél bizalmas adatait tartalmazó számítógépes háttértárolókat vesztett el. A ChoicePoint Részvénytársaságtól idén februárban lopták el 145 ezer ember adatait – név, cím, társadalombiztosítási szám –, amelyeknek segítségével végül ötven csalást sikerült véghezvinni. Márciusban a LexisNexis részvénytársaság jelentette be, hogy hackerek harminckétezer személy egészségügyi és gazdasági adatait tartalmazó adatbázist törtek fel. A cég később pontosította a becslést, eszerint a számítógépes behatolás 310 ezer ember adatait érintette. 

A most nyilvánosságra hozott hitelkártyacsalás mértéke azonban mindenképpen felülmúlja az előző akciókat. A lopás során ugyanis negyvenmillió hitelkártya adatai között tájékozódhatott az ismeretlen tettes. A hackertámadás célpontja ráadásul nem egy bank, hanem a bankok és az üzletek között egyfajta közvetítő szerepet betöltő atlantai székhelyű CardSystem Solutions nevű társaság adatbázisa volt. Az eset még a múlt hónapban történt, de a nyomozás érdekében az FBI megtiltotta a nyilvánosságra hozatalt. A MasterCard végül a múlt héten jelentette be, hogy a támadás során mintegy negyven millió kártyatulajdonos adataihoz férhettek hozzá. Ez a szám azonban gyorsan csökkent, előbb 13,9 millióra, majd hatvannyolcezerre, igaz, ez utóbbi a különösen veszélyeztetett kártyákra vonatkozik. Az eddigi forgatókönyvek szerint a tolvaj az első körben egy vírust juttatott a
CardSystem Solutions adatbázisába, amely a behatolás után lefuttatott egy másik programot, s ez végül begyűjtötte a kártyák adatait. 

Az eset jól jelzi azt a kiszolgáltatottságot, amelyet a valóban sok kényelemmel szolgáló digitális világ jelent. A digitális kiszolgáltatottságot megvalósító eszközök rendkívül sokrétűek: a PIN kódokat valamint hitelkártya-adatokat tolvajló vírusoktól, alkalmazottak levelezését figyelő kémprogramoktól az FBI "adatbányászásán" keresztül a nem angolszász országok ellen kémkedő Echelon szuper kémrendszerig terjed. 

A tavalyi évben az Egyesült Államokban nyolc tagú szenátusi bizottság vizsgálta az FBI adatbányászásnak nevezett eljárását. Az adatbányászás során a szövetségi hatóságok – erre alkalmas szoftverekkel – több millió esetben keresgélték a vagyoni helyzetet, végzettséget, egészségügyi adatokat, újság-előfizetéseket, gépjármű-adatokat tartalmazó adatbázisokban, terroristák után kutatva. A vizsgálat eredményeként a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy "nemzetünknek használnia kell az információs technológiát és a digitális adatokban való keresés által jelentett hatalmat a terrorizmussal szembeni harcban, ennek során azonban meg kell védelmeznie a magánszférát." 

Ha az FBI kutakodását adatbányászásnak nevezzük, akkor az Echelon rendszert adatelfogónak lehetne hívni. A hatalmas technikai háttérrel rendelkező kémrendszer létéről 1999-ig nem sokan tudtak a világon. Ekkor adott hírt a BBC arról, hogy az angolszász országok – az Egyesült Államok, Ausztrália, Anglia, Kanada és Új-Zéland – egy olyan megfigyelőrendszert használnak, amely a világ összes földrészén titkos antennákkal "hallgatja" a műholdak által továbbított beszélgetéseket, rádióadásokat és más információkat. A lehallgatórendszer szöveg- és hangfelismerő szoftverekkel vizsgálja az elfogott beszélgetéseket, üzeneteket, összeveti azokat az adatbázisában szereplő kulcsszavakkal, nevekkel, ha pedig egyezést talál, továbbküldi az adatokat az NSA központjába, a Maryland állambeli Fort Meadbe. A kémrendszer – amelynek létezését rövid tagadás után beismerték az említett országok – valósággal sokkolta az Európai Uniót, amely külön bizottságot hozott létre az ügy kivizsgálására. A bizottság munkája nem gyakorolt mély benyomást a világpolitikai folyamatokra, az Echelon pedig folytatta a hatalmas mennyiségű adat gyűjtését és mentését.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!