A romániai sajtóbeszámolók szerint Gheorghe Fulga, a román külföldi hírszerzés (SIE) jelenlegi vezetője 2004 decemberében, Ion Iliescu államfő mandátumának utolsó napjaiban visszaadta Ion Pacepának tábornoki rangját. Pacepát – aki személyes tanácsadója is volt a később kivégzett kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak – ezzel a döntéssel hivatalosan ugyan felmentették a felelősségre vonás alól, de a régi-új tábornok alighanem soha nem fog visszatérni Kelet-Európába. A volt szekus tiszt egy hivatalos útja alkalmával, 1978 nyarán maradt Nyugat-Németországban, majd onnan az Egyesült Államokba szállították, ahol politikai menedékjogot kapott. Három héttel disszidálása után a Ceausescu-rendszer halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte az árulót.
Szakértők szerint egyetlen személy sem okozott akkora veszteséget a kommunista tábornak, mint Pacepa. A következő években a Kondukátor több halálkommandót küldött az Egyesült Államokba azzal a szándékkal, hogy Pacepát likvidálják. Az akciók nem sikerültek. A tábornok azóta álnéven él Amerikában, és inkognitóját mind a mai napig nem fedték fel.
A román legfelsőbb bíróság Emil Constantinescu idejében, 1999-ben határozatban semmisítette meg a korábbi ítéletet, és döntött a tábornok vagyonának visszaadásáról. A sajtóhírek szerint a román kulturális miniszter egyetértett azzal, hogy Pacepa visszakapja azokat a festményeket és fegyvergyűjteményeket, amelyeket Nyugatra szökését követően a kommunista rendszer lefoglalt. Azonban a tábornok a tárgyak helyett pénzt akar. Attól tart, hogy ellenségei a műkincseket követve könynyen nyomára bukkanhatnak. A tábornok a vagyontárgyakkal együtt mintegy hárommillió dollár kártérítést követel. Bár Pacepa fizetése havi 15 ezer lej (3300 dollár) volt a hetvenes években, nehéz megmagyarázni, hogyan halmozhatott fel ekkora vagyont a kommunizmus idején. A helyzetet még furcsábbá teszi, hogy az
összeget nem a volt szekus tiszt, hanem egy közvetítő útján kérte. A megváltoztatott személyazonossággal élő Pacepa ugyanis még az ügyvédeivel sem találkozott személyesen soha.
A bizalmatlanság persze érthető, hiszen ebben a szakmában az árulóknak halál jár. Ráadásul a Vörös horizontok, a Kreml öröksége és a többi könyvének publikálásával olyan részleteket adott közre, amelyek Románián kívül több, volt kommunista ország biztonságát is érintették. Pacepa persze nem csupán Ceausescúra és rendszerére nézve árult el kínos információkat. Több Nyugaton dolgozó ügynököt is leleplezett, köztük Uwe Holtzot, a nyugatnémet Bundestag egyik tagját, akiről szintén bebizonyította, hogy a Stasi ügynöke volt. Részleteket közölt Jasszer Arafat palesztin vezér állítólagos homoszexuális szokásairól és a KGB-vel folytatott kapcsolatáról, valamint Kadhafi líbiai diktátorról, Carlosról, és a terrorizmusnak különböző kommunista országokkal való viszonyáról is. Arafat és Kadhafi már 1978-ban halálos ítéletet mondtak ki Pacepára, azzal a kitétellel, hogy ez az ítélet soha nem fog elavulni. Az idők azonban változtak: Románia azonban tavaly csatlakozott a NATO-hoz és a csatlakozási feltételek között szerepelt állítólag a tábornok rehabilitálása is.
A román legfelsőbb bíróság döntésének végrehajtását azonban sokáig késleltette a Ion Iliescu vezette államelnöki hivatal. Hivatali idejének utolsó napjaiban aztán Iliescu kénytelen volt visszaadni Románia egykori főkémének tábornoki rangját, pedig az elnök az erre vonatkozó bírósági döntés nyilvánosságra kerülését követően leszögezte: Ion Mihai Pacepát annak a személynek kellene rehabilitálnia, akit a tábornok elárult, azaz a "Kárpátok géniuszának", Ceausescu diktátornak.
2005. 01. 21. (IX/3)
