George W. Bush és Kofi Annan az ENSZ-közgyűlés megnyitóján. Mi volt jogtalan: az iraki háború vagy a diktátor támogatása? Fotó: Reuters
Donald Rumsfeld védelmi miniszter szerint Kofi Annan "immorális" kijelentése jelen pillanatban nem jelent mást, mint az amerikai elnökválasztásba történő manipulatív beavatkozást. Colin Powell külügyminiszter ennél kissé enyhébben nyilatkozott: szerinte az ENSZ-főtitkár nem fogalmazott korrekt módon, amikor törvénytelennek minősítette az iraki diktatúra elleni háborút.
A tengerentúli politikai közvéleményben egyre markánsabban él az a gyanú – amely több szakértő számára már egyenesen tény –, hogy az ENSZ részéről a Bush-adminisztráció kezdetektől fogva történő akadályoztatásában, illetve a főtitkár jelenlegi megnyilvánulásában is az "olajat élelmiszerért" programban megnyilvánuló korrupció játszik szerepet, amely miatt több ENSZ-képviselő egyáltalán nem volt érdekelt Szaddám rezsimjének megbuktatásában.
Az "olajat élelmiszerért" ENSZ-program – amint az egy korábbi összeállításunkból is kiderül
(Olajat kenőpénzért, Hetek, 2004. május 20.) – a humanitárius programok történetében kétségtelenül az eddigi legnagyobb botrányt jelenti. Az ENSZ által kezdeményezett, és Kofi Annan főtitkár által vezetett segélyprogram 1996-ban indult azzal a céllal, hogy a kuvaiti háború után gazdasági embargóval sújtott Irak civil lakosságát élelemhez és gyógyszerekhez juttassa. A program során – elviekben – Irak ellenőrzött körülmények között olajat adott el, cserébe pedig szintén "ellenőrzött" körülmények között gyógyszer- és élelmiszer-szállítmányokat kapott. A program lezárására – Szaddám Huszein bukása után – 2003 novemberében került sor. Az ekkor nyilvánosságra került iraki dokumentumok ugyanis azt bizonyították, hogy az ENSZ egyes munkatársai és más üzleti partnerei is komoly és meglehetősen tisztességtelen hasznot húztak a több mint százmillió dolláros csereprogramból. "Ezek komoly vádak, melyeket komolyan veszünk, ezért egy nagyon komoly csoportot hoztunk létre kivizsgálásukra" – nyilatkozta akkor Kofi Annan. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által létrehozott vizsgálóbizottság tevékenységéről sokat hallottunk az elmúlt hónapok folyamán, azonban érdemi eredmények nem születtek az ügyben. Az ENSZ-nek – élén a főtitkárral – a jelek szerint egyáltalán nem áll érdekében a teljes igazság napvilágra hozatala: eddig egyetlen dokumentumot sem tártak a nyilvánosság elé.
Az Egyesült Államokban Claudia Rosett, a Wall Street Journal szerkesztőbizottságának volt tagja, az Alapítvány a Demokrácia Védelmére nevű alapítvány vezetője – aki egyike azoknak, akik a legbehatóbban foglalkoztak a mostanra elhíresült humanitárius program hátterével – a következőket nyilatkozta Kofi Annan múlt heti kijelentése után: "Amikor először kezdtem tudósítani az »olajat élelmiszerért« programról még 2002-ben, fel sem merült bennem, hogy ebből az egészből ilyen nagy botrány lesz majd. Évekig írtam a világ minden táján működő különféle segélyprogramokról, egyszerűen csak meg akartam érteni, miért tűnik mindez egy kissé bonyolultabb dolognak Szaddám Irakjában. Aztán ahogyan telt az idő, arra kellett rádöbbennem: az »olajat élelmiszerért« ENSZ-program éveken át hozzájárult a Szaddám-féle diktatúra fenntartásához Irakban."
A legelső gyanújel az volt Claudia Rosett számára, hogy az ENSZ égisze alatt futó segélyprogramban nem az ENSZ, hanem maga Szaddám döntötte el, mi legyen a "bevásárlólistán", vagyis hogy mire is van szüksége voltaképpen az általa elnyomott és megnyomorított iraki népnek. A következő érthetetlen jel az volt, hogy az ENSZ megengedte, hogy Szaddám maga válassza ki az olajat vásárló cégeket, illetve a segélyszállítókat – és amikor Rosett megkérdezte az "olajat élelmiszerért" program stábját, melyek ezek a cégek, azt felelték neki, hogy az ENSZ nem kívánja felfedni Szaddám ügyfeleinek kilétét.
"Az ENSZ egyszerűen nem engedi meg, hogy egy harmadik fél megítélje ezeknek az ügyeknek az integritását. Mind a mai napig az ENSZ még alapvető információkat sem volt hajlandó a közvélemény elé tárni. Csak a véletlenül felbukkant dokumentumokból következtethetünk arra, hogy mi történhetett az ENSZ és Szaddám között. No meg abból, hogy Kofi Annan titkársága Szaddám olaj-eladásainak 2,2 százalékát, azaz összesen 1,4 milliárd dollárt kapott a program »felügyeletéért«, s további 8 százalékot, azaz 520 milliárd dollárt a »fegyverek megtekintéséért«, holott a program időtartama alatt, hét évig Szaddám egyetlen fegyvert sem engedett megnézni. Más szavakkal: Szaddám busásan fizetett az ENSZ-nek, hogy felügyeljék Szaddámot
" – állítja Rosett. S mivel a Szaddám által választott és az ENSZ által jóváhagyott kereskedelmi partnerek között például szaúdi és más, al-Kaidához kötődő cégek is szerepelnek, nagy valószínűséggel az ENSZ-projekten keresztül áramló pénzeknek egy része a terroristákhoz jutott.
2004. 09. 24. (VIII/39)
