Az eurohadtest a kanadaiakat váltja fel a nemzetközi biztonsági erő (ISAF) vezetésében. A németeket és a franciákat segíteni fogják még a belga, a luxemburgi és a spanyol katonák is. Ez lesz egyébként az eurohadtest első Európán kívüli művelete. A váltást azonban a NATO által az ISAF számára nyújtott segítség kritikája kíséri. Az októberre meghirdetett elnökválasztás előkészítésében ugyanis nyilvánvalóan nem elég hatékonyak az észak-atlanti szövetség csapatai: az utóbbi időben romlott a biztonsági helyzet az ázsiai országban. Júniusban az isztambuli NATO-csúcstalálkozón elhangzott ugyan egy halvány ígéret, hogy a nemzetközi biztonsági erő létszámát tízezerre emelik, egyelőre nem világos azonban, hogy mikor érkeznek meg a plusz csapatok. Hamid Karzai afgán elnök akkor szinte kétségbeesetten sürgette a NATO-t, hogy küldjön még katonákat az őszre tervezett elnökválasztás biztonságos lebonyolításának elősegítésére. A NATO vezetői azonban mindössze további 1500-2000 katona küldésében tudtak megegyezni, bár szó volt arról is, hogy az ISAF létszámát a jelenlegi 6500-ról tízezerre emelik még szeptember előtt. Karzai szerint ugyanakkor sürgősen szükség lenne a támogatásra, különben aligha fognak az afganisztániak szabadon, félelem és erőszak nélkül szavazni. Az afgán elnök azt is hangsúlyozta, hogy három nagy kihívással áll szemben országa: első a terrorizmus veszélye, a második a magánhadseregek, a harmadik pedig a kábítószer-termelés kihívása, melyek legyőzéséhez is szükség van a külső támogatásra.
Bár már 2003 decemberében elkezdték a választói névjegyzék összeállítását, a szavazást már többször el kellett halasztani Afganisztánban. A tálib rendszer még megmaradt védelmezői további lázadókkal együtt ugyanis éppen a választásban részt vevő tisztviselőket támadták a nyár folyamán, többeket megöltek. A szakértők megegyeznek abban, hogy ilyen körülmények között különösen nehéz lesz szabad és visszaélésektől mentes választásokat tartani Afganisztánban az ősszel. Nagy eredmény mindenesetre, hogy a választók kilencven százalékát sikerült névjegyzékbe venni, illetve húsz elnökjelöltet regisztrálni.
További problémát jelenthet viszont, hogy a nemzetközi biztonsági erők negyven százalékát Afganisztánhoz közel kívánják állomásoztatni, nem magában az országban. A többi hatvan százalék Kabulban, a fővárosban lesz, nem pedig vidéken, ahol a biztonsági helyzet megkívánná a tartózkodásukat. Az eurohadtestet egyelőre nem fogadják túlzott örömmel a helyiek, akik szerint az öt európai nemzetből
összeállított erők jóval nehézkesebbek lesznek, mint a kanadai haderő. Ráadásul – ahogyan arra a Der Tagesspiegel cím? német lap rámutatott – 6500 katonával akarják megteremteni és fenntartani a Németországnál kétszerte nagyobb terület biztonságát úgy, hogy lehetőleg nem elegyednek konfliktusba a "bajkeverőkkel".