hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A diktátor érzékeny lett a jogra
Nem biztos, hogy Szaddám Huszeint halálra ítélik

2004. 07. 12.
A június 28-án megalakult ideiglenes iraki kormány első közleményeinek egyike az volt, hogy Szaddám Huszeint, a közép-keleti ország megbuktatott diktátorát 23 éven át tartó uralkodása ideje alatt elkövetett bűneiért bíróság elé állítják. Szaddámot a Barzáni klán ötezer tagjának 1983-ban elkövetett meggyilkolásáért, az 1980-tól 1988-ig tartó általa kezdeményezett iraki–iráni háborúban elpusztult egymillió ember elestéért, a kurdok lakta Halabdzsa város lakói ellen 1988-ban bevetett vegyifegyver használatáért, Kuvait 1990-es megszállásáért, az 1991-es síita felkelés több tízezer áldozatot követelő véres leveréséért, a síita vallási méltóságok húsz éven át tartó sorozatos meggyilkoltatásáért, s a folyamközi ország különböző területein feltárt mintegy háromszázezer tetemet magukba foglaló tömegsírokért vonják – egyebek között – felelősségre. Röviden: népirtásért és emberiség ellen elkövetett bűnökért kell felelnie. 



Szaddám Huszein az első tárgyalási napon. Kiérdemelte a láncraverést Fotó: Reuters

Ha ezeknek a vádaknak csak egy töredékét is sikerül rábizonyítani a volt iraki elnökre, már akkor is a legsúlyosabb büntetés jár neki – mondják a jogi szakértők. Ám ahhoz bíróság kell. A Bagdadban már leköszönt volt amerikai helytartó Paul Bremer, és a helyére lépő Ijád Allávi, az új ideiglenes iraki kormány feje is azt állította, hogy Szaddam Huszeint méltányos és igazságos iraki bírák elé állítják, s hogy perét objektíven, az igazság, és csakis az igazság keresése vezérli majd. Ez az állítás azonban már Szaddám első meghallgatásakor kétségessé vált. Amikor ugyanis a vizsgálóbíró felolvasta neki az ellene felhozott vádakat, egyetlen őt védő ügyvéd sem volt jelen. Így kezdődött "az évszázad pere". 

S bár a bírósági eljárás első aktusa zárt ajtók mögött zajlott le, mégis elkerülhetetlen volt, hogy a sajtónak legalább néhány képviselőjét ne hívják meg, ha másért nem, hát azért, hogy demonstrálják:
Szaddámot és tizenegy elfogott bűntársát valóban bíróság elé állítják. 

A világ legnagyobb emberjogi szervezetének, az Amnesty Internationalnek múlt hétvégi közleménye szerint is a jogi eljárásnak méltányosnak, pártatlannak és áttekinthetőnek kell lennie annak érdekében, hogy igazságot szolgáltassanak a Szaddám-féle rezsim több ezer, vagy több százezer áldozatának. A szervezet közleményében súlyosan aggályosnak minősítette azt a tényt, hogy bár az eljáró bíró kijelentette, hogy a vádlottnak engedélyezik az ügyvédi védelmet, már az első napon ez nem történt meg. Súlyos aggálynak tartja a szervezet azt is, hogy Szaddám meghallgatásáról ugyan közzétettek videofelvételeket, és azokat el is küldték a világsajtónak, ám e felvételeket erősen megcenzúrázták. Az első kazettákon Szaddám Huszein hangja például egyáltalán nem volt hallható, s bár később egyes megjegyzéseit hallani lehetett, e tény felveti azt a kérdést, hogy ki is irányítja tulajdonképpen az eljárást, illetve azt, hogy vajon a vádlott, illetve vádlottak kérdésekre adott válaszait figyelembe veszik-e majd a bírósági tárgyalásokon? S miután a sajtót az első alkalommal kizárólag amerikai újságírók képviselték, akik közül bizonyára csak nagyon kevesen értik jól az arab nyelvet, egyáltalán nem biztos, hogy a vádlottak védekezésének kiadott fordítása hitelesnek tekinthető, vagy hiteles lesz a jövőben.

A mai értesülések szerint Szaddám Huszeinnek egy húsz ügyvédből álló csoport látja el a védelmét. Őket még száz jogász támogatja szakmai tudásával és gyakorlatával. Ezek a vádlottak családjai által finanszírozott ügyvédek bizonyára elő fogják keresni azokat a bizonyítékokat, amelyeknek többsége felmentheti a volt diktátort még a legsúlyosabb vádpontok alól is. Ez lesz ugyanis a dolguk, ezért kapják majd – nyilván nem alacsony – bérüket. A közel-keleti legújabb kori történelmet ismerők már ma mondják, hogy hiába lépteti újra érvénybe az új, ideiglenes iraki kormány a Szaddám ideje alatt "jól működő" halálbüntetést – minden bizonnyal pont azért, hogy Szaddámot halálra lehessen ítélni – egyáltalán nem biztos, hogy ez be is következik.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!