A törvény előterjesztője, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes egyébként szintén kereszténydemokrata politikus (a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomból indult, amely a jelenleg kormányon levő három párt korábbi fúziójából létrejött Magyar Koalíció Pártja egyik anyapártja), mégis egészen másképp látja a helyzetet. "Szlovákia nagy lépést tett Európa felé" – adott hangot elégedettségének a jogszabály elfogadása után. Az integrációért és a kisebbségi jogokért felelős Csáky szerint jó törvény született, az európai uniós irányelvek alapján.
Daniel Lipsic, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) igazságügy-minisztere azonban nem ért egyet kollégájával. Szerinte az EU-ajánlás önmagában nem elégséges indok hasonló törvény megalkotására, és nem lehet minden szempontból kötelező érvényű. A kereszténydemokraták értelmezésében nincs is szükség a jogszabályra, mivel a hátrányos megkülönböztetést az ebben a témában kulcsfontosságú törvények már szabályozzák; emellett nem tudnak egyetérteni a "szexuális irányultság" szövegbe kerülésével sem. Ezért hosszan próbálták elodázni, illetve megtorpedózni a törvény megszületését, a kormányban azonban Csáky csatát nyert. A KDH-nak még a parlamentben lehet majd mozgástere, legalábbis változtatni a jogszabályon, ami azonban nagy valószínűséggel ott is "átmegy", annak ellenére, hogy nincs egység a koalícióban: a legnagyobb ellenzéki párt már jelezte, hogy megszavazza a törvényt.
A hónapok óta tartó vita hátterében valójában a homoszexuálisok jogainak törvényi szabályozása, illetve az ehhez a témához való eltérő hozzáállás áll. Az EU irányelveit teljes mértékben figyelembe véve, a szükséges minimum elve alapján a tervezet végül csak a munkajogi viszonyban tiltja a szexuális irányultság alapján való disz-kriminációt, az oktatás, a szociális szféra, az egészségügy és egyéb szolgáltatások területén nem említi, vagy kihagyja ezt a szempontot. Ezenkívül felmentést kaptak a törvény alól a bejegyzett egyházak és vallási csoportok is. Ők tehát továbbra is szabhatnak kritériumokat akár szexuális irányultság alapján is arra vonatkozóan, hogy kiket vesznek fel munkaviszonyba.
Szakértők szerint a jogszabály "keményre" sikeredett. Az elfogadott "tiltja a diszkriminációt" formula helyett Lipsic lágyabbat javasolt, amely a munkaviszony kapcsán csak a szexuális irányultság firtatását tiltotta volna. Szigorú a szöveg a bizonyítási eljárás szempontjából is: amennyiben a polgár úgy gondolja, hogy diszkrimináció érte, bizonyítékai felsorakoztatása után a bizonyítási kényszer a másik
oldalra billen, azaz a bíróságon a vádlottnak kell bizonyítani, hogy nem történt törvénysértés.
A KDH a törvény elfogadására reagálva bejelentette, hogy alkotmánytörvényt kíván beterjeszteni a hagyományos házasság- és családmodell védelme
érdekében, mivel veszélyeztetve látja azokat.
2004. 02. 20. (VIII/8)
