Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter. Célegyenesben
Benita Ferrero-Waldner, aki több nyelven beszél, eredetileg egy bajor üzem exportvezetője volt, majd 1984-ben került az osztrák külügyminisztériumba, amely Szenegálba, majd Párizsba küldte. Később a protokollosztályon dolgozott, végül az ENSZ protokollfőnöke volt. 1995-ben Wolfgang Schüssel akkori külügyminiszter kinevezte államtitkárnak, majd 2000-ben, amikor Haiderékkal koalícióra lépett, külügyminiszternek.
Ferrero asszony külügyminiszterként több alkalommal bizonyította ügyetlenségét. Annak idején például az Egyesült Államokban járva kijelentette: rábírta az amerikai külügyminisztériumot, hogy feloldják a Kurt Waldheim korábbi elnökre vonatkozó beutazási tilalmat, amit hivatalosan azonnal cáfoltak. 2001-ben pedig a genovai G8 csúcstalálkozó alkalmából ártatlanul letartóztatott osztrák polgárokat sértette meg nyilvánosan.
Ferrero asszony második férje spanyol diplomata. Miután már tíz éve együtt élt vele, a Vatikánhoz fordult, hogy kérje az első, bajor származású férjével kötött egyházi frigy felbontását. Ahogy volt férje elmondta, nagyon elcsodálkozott, amikor megtudta, hogy a média nyilvánosságra hozta az érvénytelenítést, hiszen Ferrero az ügy bizalmas kezelését ígérte neki. A procedúra szokatlan gyorsasággal ment végbe, hiszen a bajor férjet az egyházi hatóság csak 2003 márciusában kereste fel; ekkor azt mondták neki, hogy az ügy két évig fog tartani, de már ugyanazon év őszére befejeződött. Április 25-én kiderül, vajon használt-e Benita Ferrero-Waldnernek, hogy másodszor is ragaszkodott az egyház áldásához házasságára, vagy inkább a szocialista jelöltre, Heinz Fischerre szavaz a többség, aki azzal büszkélkedik, hogy már harmincöt éve ugyanazzal az asszonnyal él, akivel mint agnosztikus szocialista, csak az anyakönyvi hivatalban esküdött meg.
2004. 01. 16. (VIII/3)
