Ilka Schroder
Ilka Schroder, bár még csak huszonöt éves, már közel öt éve tagja az Európai Parlamentnek. Politikai karrierjét a koszovói háború elleni tüntetéssel és a globalizáció elleni heves fellépéssel kezdte, majd 2002-ben az Echelon amerikai lehallgatási rendszerrel kapcsolatban kezdeményezett EP-vizsgálatáért megkapta a Privacy International szervezet Winston-díját, amellyel a magánélet legsikeresebb védelmezőit jutalmazzák. Kevésbé népszerű volt a radikális baloldali képviselők körében Schrodernek az évi 250 millió eurós, eredetileg a palesztin népnek szánt támogatás felhasználásának ellenőrzésére indított vizsgálata, amely tavaly novemberben zátonyra is futott a korrupciós ügyekkel foglalkozó európai parlamenti bizottságban.
A képviselőnő a Jerusalem Post cím? angol nyelv? izraeli napilap nemzetközi kiadásában azzal vádolja Chris Patten európai biztost, hogy közvetve EU-pénzekkel segíti a terrortámadásokat. Schroder úgy véli, hogy a finanszírozási ügy egy nagyobb jelentőség? problémára mutat rá: "Az EU elsődleges célkitűzése a konfliktus nemzetközivé tétele annak érdekében, hogy saját közvetítő szerepük szükségességét hangsúlyozzák" – érvel, figyelmeztetve arra, hogy a Közel-Keleten a nemzetközi katonai erők jelenlétére tett európai felhívások más célokat is szolgálhatnak. "A palesztinok játsszák az ágyútöltelék megalázó szerepét Európa titkos Amerika-ellenes háborújában. A palesztin ügy azért népszerű, mert a palesztinokat a legtöbb baloldali az imperialista világérdekek klasszikus áldozatainak tekinti. Ez jól beleillik az antiszemita, anticionista ideológiába, mivel így könnyen kritizálható Izrael mindenért, amit katonailag tesz. Európában nagyon népszerű dolog bűnösökként beállítani az izraelieket és a zsidókat: az izraeliek nem tanultak semmit, ugyanúgy viselkednek, mint a nácik – ami nem más, mint a régi antiszemitizmus új köntösbe bújtatva. Európa nem kívánja áldozatként látni a zsidókat és az izraelieket. Egy merénylet után Chris Patten európai biztos ezt mondta: »Részvétemet szeretném kifejezni az öngyilkos merénylet áldozatainak, családjainak, valamint azon palesztinoknak, akik elvesztették családtagjaikat«" – emlékeztetett Schroder.
A képviselőnő az európai Amerika-ellenességről elmondta: a kontinensen a szeptember 11-ei merényletet először még a nyugati civilizáció elleni támadásként értékelték, de nagyon hamar, néhány hét leforgása alatt a hangulat eltolódott valamiféle kárörömbe, hogy végre a megingathatatlan világhatalmat is eltalálták. "A baloldaliak között persze elismerik, hogy nem volt szép dolog, ami történt, de
és ez a »de«, ami mindig ott van, arra utal, hogy mégiscsak Amerika hibája, ha vannak, akik tehetetlenségükben úgymond kénytelenek felrobbantani magukat."
2004. 01. 16. (VIII/3)
