hetilap

Isztambul szeptember 11-éjének is nevezték a kettős merénylet napját. Európa gyenge láncszeme Fotó: Reuters

Az Egyesült Államok belbiztonságáért felelős minisztériuma és az FBI néhány napja nyilatkozatot adott ki, melyben arra figyelmeztette az amerikai polgárokat, hogy mind belföldön, mind külföldön újabb támadások fenyegetnek. 

A rendőrséget, a kormány hivatalnokait és a magánszektor biztonsági felelőseit pedig arra szólították fel, hogy gondoskodjanak a kulcsfontosságú infrastruktúra védelméről és a nagy tömegeket vonzó rendezvények megfelelő biztonságáról. 

A készültségi fok ennek ellenére továbbra is "csak" emelt szint? marad, vagyis az ötfokú skálán a középső pozíciót elfoglaló és gyakorlatilag május óta érvényben lévő sárga jelzést nem váltják át narancsra. A nyilatkozat szerint a minisztérium a közelmúltban elkövetett külföldi merényletek miatt még fokozottabb figyelmet szentel az Egyesült Államokkal szembeni terrorfenyegetésekkel kapcsolatos információknak. A hírszerzés állítólag óriási mennyiség? jelentést kapott arról, hogy a muzulmán szent hónap, a Ramadán befejeződésével, illetve a nyugati világ év végi ünnepeinek közeledtével fokozott terrorveszélyre kell számítani, akár az Egyesült Államok területén belül is.

A nyilatkozat szerint az al-Kaida továbbra is élénk érdeklődést mutat a légi közlekedés kínálta "lehetőségek" iránt, ám mivel az utasszállító repülőgépeket minden
eddiginél nagyobb biztonsági ellenőrzésnek vetik alá, nagyobb a veszélye annak, hogy most teherszállító gépeket akarnak felhasználni kikötők, hidak, védőgátak, vegyi gyárak, veszélyes hulladékot tároló létesítmények, benzinkutak, atomerőművek, vagyis olyan célpontok ellen, amelyek lerombolása további katasztrófákat vonhat maga után. 

Az ENSZ egy közelmúltbeli jelentése szerint ugyanakkor a terrorcsoport általában "könny? prédákat" keres, és nem kizárt, hogy vegyi, illetve biológiai fegyvereket kíván bevetni. Ugyanazon a napon az amerikai külügyminisztérium is figyelmeztette az Egyesült Államok polgárait, hogy a vakációs időszak során tett külföldi utakon legyenek különösen óvatosak, és ha lehet, kerüljék a Közel-Kelet térségét, főként Törökországot.

Hasonló éberségre intett a brit külügyminisztérium is, amelynek értesülései szerint Törökországban, azon belül is Ankarában és Isztambulban újabb támadások várhatók. Azonban nemcsak a külföldön lévő brit érdekeltségek forognak veszélyben: a Scotland Yard és a brit hírszerzés véleménye szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e terrortámadás a szigetország területén, hanem az, hogy mikor. Ezt megerősítette egy londoni székhelyű, arab nyelv? magazin is, amely szerint a "Bázis" bejelentette, hogy februárig még végrehajt egy nagyszabású akciót. Bár az al-Kaida brit érdekeltségeket eddig csak külföldön támadott meg, ez nem jelenti azt, hogy a szigetország tökéletes védelem alatt áll. Nagy-Britannia a tizedik ország azon a listán, amely a legvalószín?bb terrorcélpontokat sorolja fel, így Európában ő a legveszélyeztetettebb, a városok között pedig London az első helyen áll. Ugyanakkor a hírszerzés arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt két év során számos készülőfélben lévő akciót sikerült lefülelni és hatástalanítani. A tavaly Spanyolországban elfogott iszlám szélsőségesektől elkobzott dokumentumokból például kiderült, hogy néhány algériai militáns elem Németországon és Írországon keresztül kívánt eljutni Londonba, hogy ott "mártírtettet" hajtson végre. A terv meghiúsult. 

Nagy-Britannia terrorellenes szakértői eddig 350 helyszínt jelöltek meg lehetséges célpontként, többek között 15 atomerőművet, számos benzinkutat, a londoni Parlamentet, a Downing Streetet és a metró legforgalmasabb állomásait. A hírszerzés intenzív munkát végez, s az isztambuli robbantások nyomán a brit követségek és konzulátusok védelmének megerősítése is megkezdődött: az épületeket beton- és acélelemekkel választják el az utcafronttól, és több helyütt katonák őrzik őket. Megnehezíti azonban a helyzetet, hogy újabban kereskedelmi célpontok is felkerültek a terroristák listájára, ezek védelme azonban – nagy számukból eredően is – már nehézkesebben biztosítható, és itt a magánszféra közreműködésére is szükség van.

A fenyegetettség azonban nem csak a két fent említett országra terjed ki: potenciális célpont lehet minden olyan ország – vagy annak bármely érdekeltsége –, amely támogatja Amerikát a terror elleni harcban. A legutóbbi merényletek burkolt üzenete, hogy az iszlám radikalizmus nem kíméli azokat a muszlim országokat sem, amelyek reformokat akarnak bevezetni, és lépéseket tesznek a demokrácia irányába, mint például Törökország, vagy amelyek valamely formában támogatást nyújtanak az Egyesült Államoknak. Bin Laden februárban egy videofelvételen célpontként jelölte meg Szaúd-Arábiát, Marokkót, Jordániát, Jement és Pakisztánt is, és az üzenet elhangzása óta ezek közül már három országban hajtottak végre merényletet. Roland Jacquard francia terrorszakértő szerint e stratégia célja valószínűleg az, hogy a muszlim államokat színvallásra kényszerítse: vajon valóban akarják-e támogatni a "szent háborút", vagy nem.

A szakértők szerint az al-Kaida-akciók egyik tipikus jellemvonása, hogy egy időben több robbantást hajtanak végre, és általában könnyen hozzáférhető célpontokat szemelnek ki. Ugyanakkor új vonás, hogy az akciókat helybeli szélsőségesek hajtják végre. 

Az elemzők véleménye egyelőre megoszlik afelől, hogy bin Laden hálózatát valóban sikerült-e teljesen szétforgácsolni. Tény, hogy az egykori vezetőket vagy megölték, vagy elfogták, maga bin Laden pedig bujkálni kényszerül, és a csoport néhány anyagi forrását is sikerült befagyasztani. Ugyanakkor a szakértők most egy újfajta, úgynevezett "franchise" terrorizmus kialakulásáról beszélnek:
a "márkanevet" és az ideológiai hátteret a bázis adja, de a piszkos munkát a helyi fanatikusok hajtják végre. A CIA értesülései szerint az afganisztáni kiképzőtáborokban körülbelül 70-120 ezer önkéntes terrorista részesült halálos technikai kiképzésben, így bin Laden hálózata, ha már nem is tud akciókat szervezni, könnyen találhat olyan jól képzett harcosokat, akik hajlandók magukat felrobbantani. Jacquard szerint azonban az a tény, hogy a merénylők a Ramadán idején még muzulmán hittársaikat is képesek voltak megölni, határtalan szélsőségességre vall.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek