Christoph Blocher, a svájci szélsőjobb sikerembere. Van hagyománya a kirekesztésnek Fotó: Reuters
Az eddig ismert eredmények alapján a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) a szavazatok 27 százalékát szerezte meg, 4,1 százalékkal javítva korábbi pozícióját. Az SVP – amelynek kampányát ellenfelei "idegenellenesnek és demagógnak" minősítették – látványos előretörést ért el Genf, Vaud, Neuchatel, Friburg és Tessin tartományaiban, aminek révén a szavazatok többségét 1999 óta magáénak tudó párt már országosan is a legerősebbnek számít, és a legtöbb helyet tudhatja magáénak a svájci parlament alsóházában is. A jobboldali populista párt térnyerése látványos: a kétszáz helyből 29-et szerzett 1995-ben, 44-et 1999-ben és 56-ot 2003-ban.
A kérdés, hogy vajon fennmarad-e a "csodaformulaként" számon tartott, 1959 óta működő kormánykoalíció, amelyet két radikális, két kereszténydemokrata és egy, az SVP mérsékelt szárnyához tartozó miniszter alkot? A sikeren felbátorodva a párt zürichi alapítója, a milliárdos Christoph Blocher máris kijelentette, hogy a párt radikális szárnya is helyet kér magának a szövetségi kormányban. Ezután három alternatíva lehetséges: vagy megmarad a jelenlegi felállás, ami viszont annak kockázatával jár, hogy a választópolgárok egynegyede érzi majd magát kirekesztve az amúgy konszenzuson alapuló rendszerből, vagy bekerül Blocher a kormányba egy centrista miniszter helyére, esetleg egy teljesen jobboldali kormány alakul, és a szocialisták ellenzékbe vonulnak. A radikálisoknak, szocialistáknak és kereszténydemokratáknak decemberig kell dönteniük arról, hogy hogyan működjön tovább a kormány.
A választások eredménye a svájci választók válsághangulatát tükrözi: a szociális kapitalizmus kifulladt, a Swissair nemzeti légitársaság csődbe jutott, az időskori szociális juttatások egyre alacsonyabb életszínvonalat engednek meg, a külföldi vállalatok rendre eredményesebbek svájci versenytársaiknál, a banktitok nem titok többé, a hidegháború éveiben sikeresen képviselt semleges álláspont pedig értelmét vesztette. Bár a munkanélküliség még nem okoz megoldhatatlan gondokat (5 százalék alatti), a svájciak egyre nyitottabbakká válnak az – amúgy Európai Unió-ellenes – SVP egyszerre ultraliberális, nacionalista és idegenellenes szólamaira.
2003. 10. 23. (VII/43)
