A Tel Aviv-i merénylő (fent) és társa brit útlevélképen. Internacionalista terrorizmus Fotó: Reuters
A törvényhozó tanács ramallahi ülésén Abu Mázen körvonalazta az újonnan megválasztandó kormány jövőbeni politikáját. Egyértelműen elutasította a terror minden formáját, nemcsak vallási és erkölcsi megfontolásból, de azért is, mert nem vitte előbbre "az igaz palesztin ügyet". A terrort – szerinte – fel kell számolni, az illegálisan kinn lévő fegyvereket pedig begyűjteni, mert egyedül a Palesztin Hatóság rendelkezhet ilyenekkel. A korrupció felszámolását is célul tűzte ki, és kilátásba helyezte a megfelelő személyek felelősségre vonását.
A palesztinok Mázen szerint nem érhetik be kevesebbel az önálló palesztin állam megalakításánál az Izrael által 1967-ben elfoglalt területeken, Jeruzsálem fővárossal. A kormányfő a zsidó települések teljes felszámolását, zsidómentes övezetet követelt.
Izraeli részről óvatosan reagáltak a beszédre. Silvan Salom külügyminiszter ugyan "jó kezdetnek" nevezte, ám úgy fogalmazott: hogy a szavak a valóságban mennyit érnek, a "tettek" döntik majd el. Az Abbasz-beszédnek a végső megállapodásra vonatkozó részei, így az 1967-es határok említése, illetve Jeruzsálem mint palesztin főváros megkérdőjelezik, hogy a palesztinok egyáltalán hajlandóak-e a békéről megállapodni Izraellel. Mindenesetre amennyiben Abbasz valóban hadat visel a terrorizmus ellen, akkor – jelentette ki az izraeli külpolitika irányítója – Jeruzsálemben valódi társra talál.
Tom Lantos demokrata párti képviselő, a külügyi bizottság tagja előbb Damaszkuszba, majd Ramallahba vitte Bush elnök üzenetét. Asszad elnöktől szerinte Washington azt várja, hogy tiltsa be a terrorista szervezetek működését Szíriában, vessen véget a Hezbollah fegyveres és logisztikai támogatásának. Vonja ki továbbá a szír fegyveres erőket Libanonból, s ezáltal tegye lehetővé, hogy a reguláris libanoni egységek őrizzék a nemzetközi jog elismerte izraeli–libanoni határ biztonságát; engedje el a börtönben tartott értelmiségieket, újságírókat és parlamenti képviselőket, és bocsássa szabadon a három elfogott izraeli katonát, valamint a Svájcból elrabolt izraeli üzletembert. Lantos figyelmeztette Asszadot, hogy országát az Egyesült Államok "barátai": Törökország, Jordánia, Izrael és Irak veszik körül, és az amerikai kormányzat azt szeretné, ha ebből a sorból Szíria sem maradna ki.
Lantos ezt követően tárgyalt a kijelölt palesztin miniszterelnökkel is. Nyomatékosan felhívta a figyelmét, hogy nem elegendő, ha tűzszünetet köt a palesztin terrorszervezetekkel, hanem fel kell hogy számolja őket. A jeruzsálemi sajtótájékoztatón Lantos azt is közölte, hogy ha Abbasz Washingtonban jár, meghívja a washingtoni Holokauszt Múzeumba, ahol személyesen fogja körülvezetni. Abbasz ugyanis egy moszkvai egyetemen a nyolcvanas évek elején doktori disszertációjában azt bizonygatta, hogy a második világháborúban nem hatmillió zsidót öltek meg, az áldozatok száma nem éri el az egymilliót sem. "A nácizmus és a cionizmus titkos viszonya" címmel megírt disszertációból az is kiderül, hogy Hitler zsidóellenes politikáját állítólag Ben Gurion provokálta ki, amikor 1942-ben hadat üzent a náciknak. A hatmillió áldozat nem egyéb cionista mítosznál – írja a tudós kormányfő –, azért, hogy rákényszerítsék a világot a zsidó állam elfogadására. A gázkamrák nem az ölés, hanem a fertőtlenítés eszközei voltak. A krematóriumokban – így Abbasz – azért égették el a holttesteket, hogy megakadályozzák az élők megbetegedését. Abbasz disszertációja 1984-ben Jordániában könyv alakban is megjelent.
Egyelőre Washington is kivár. Colin Powell külügyminiszter a jövő hét végén Szíriába látogat, de Izraelbe csak a jövő hónap végén utazik. A békemenetrendet bemutatták már az érdekelt feleknek, ám annak sorsa nyilvánvalóan attól függ, hogy Abbasz fel akarja-e számolni a terrorszervezeteket és a gyilkosságokra való uszítást, és ha igen, vajon képes-e megtenni mindezt. Az izraeli katonai hírszerzés, a Sin Bét és a Moszad szerint Abu Abbasznak nem áll szándékában a terrorista infrastruktúra felszámolása. A maximum, amire hajlandó, hogy a Hamasszal, az Iszlám Dzsi-háddal és a Fatah terrorszervezeteivel (Tanzim és a most Tel Avivban is robbantó al-Aksza Mártírjai) tűzszüneti megállapodásra jusson. Lehetséges, hogy Abu Mázen ellenzi a terrort, ám a Palesztin Hatóságban a többség Arafat álláspontjával ért egyet, aki a kormány beiktatása alkalmából mondott beszédében sürgette, hogy "folytatódjon a párbeszéd" a különböző radikális szervezetekkel. Bár Szaddám Huszein bukása és az a tény, hogy a palesztin merényletek nem tudták engedményekre kényszeríteni Izraelt, most kedvező feltételeket teremthet a terror felszámolására, mégis úgy tűnik, hogy Mázen – a hírszerzési adatok szerint – nem kíván élni ezekkel a lehetőségekkel. A katonai hírszerzés szerint Arafaté marad a valóságos hatalom, Abu Mázen számára pedig csak jelképes hatáskör marad.
Ezt az értékelést látszik bizonyítani, hogy a palesztin kormány beiktatásával egy időben a terrortámadásokra vonatkozó előrejelzések is megszaporodtak. Csupán keddre közel nyolcvan terrorcselekményt kellett az izraeli biztonsági erőknek megakadályozniuk. Egyet azonban nem tudtak. A Tel Aviv-i tengerpart egy szórakozóhelyén robbantott egy palesztin terrorista. Az áldozatok között van egy amerikai és egy francia turista, továbbá az izraeli biztonsági őr. Több mint ötven a sebesültek száma, köztük az a pincérlány, aki az egyik karját veszítette el a merénylet következtében. A még súlyosabb katasztrófát a biztonsági őr hárította el, amikor megakadályozta, hogy a terrorista bejusson a szórakozóhelyre. Testével védte a többiek életét. A dulakodásban azonban a merénylőnek sikerült felrobbantania a testére erősített robbanó övet. A népszerű Tel Aviv-i tengerparti sétány az intifáda elmúlt harminc hónapja során többször is terroristák célpontja volt. A legsúlyosabb merénylet 2001 júniusában a Dolphinarium diszkó előtt sorban álló fiatalok elleni támadás volt, amelyben huszonkét tinédzser veszítette életét. Tavaly októberben egy másik öngyilkos merényletkísérlet során szintén a biztonsági őr bátorsága előzte meg a vérfürdőt, aki üldözőbe vette a támadót, és átadta a rendőröknek.