Az összedőlt kollégium romjai. Ingatag föld Fotó: Reuters
Helyi idő szerint hajnali fél négykor indult meg a föld a délkelet-törökországi Bingöl város környékén. Az eddigi felmérések szerint mintegy százötvenen haltak meg, de mivel a földrengés éjjel történt, amikor az emberek otthonukban tartózkodnak, ennél valószínűleg nagyobb az áldozatok száma. A becslések pontatlanságához hozzájárulhat, hogy Bingöl tartomány Törökország központi részétől távol helyezkedik el, és az információáramlás – különösen a katasztrófa okozta áramkimaradás helyzetében – nehézkes. A sérültek számát eddig legalább négyszázharmincra becsülik.
A földrengés során összedőlt egy bentlakásos iskola négyemeletes kollégiuma. Egyelőre nem lehet tudni, hány gyerek tartózkodott benne. Az iskolának kétszázharminc beiratkozott tanulója volt, a feltételezések szerint százkilencvenen lehettek az épületben. A mentőalakulatok több helyen gyereksírást hallottak a romok alól, ezért gyorsított ütemben folytatják a kutatást a bent rekedt áldozatok után.
A kora hajnali, nagy erősségűnek tekinthető rengés az isztambuli Kandilli szeizmológiai központ szerint tizenhét másodpercig tartott. Ezt mintegy hetven gyengébb utórengés követte. Mivel Törökország az észak-anatóliai törésvonalon fekszik, területén gyakoriak az erős földrengések, melyek – különösen a szegényebb, gyenge minőségben építkező területeken – komoly károkat okoznak emberéletben és anyagiakban egyaránt. Törökország földrajzi helyzete miatt felkészült a hasonló váratlan katasztrófákra, mentőalakulatai általában képesek a gyors bea-vatkozásra, és repülőgépen szállítható mentőfelszerelésekkel is rendelkezik. Ennek ellenére gondokat okozhat a már odaszállított felszerelés használata a szegényebb területek alkalmatlan úthálózata miatt.
Bingölben utoljára 1971-ben volt erős földrengés, amikor kilencven ember vesztette életét. Szalay Zsolt ankarai magyar nagykövet jelentése szerint a térségben magyar állampolgár nem tartózkodott, ezért magyar áldozata minden valószínűség szerint nem volt a katasztrófának.