Légi felvétel a Bagdadtól nyugatra fekvő qaimi vegyi gyárról. Mi készül itt? Fotó: Reuters
Az Ariel Saron miniszterelnök, Benjamin ben Eliezer védelmi miniszter és számos szakértő részvételével megtartott találkozón megállapították: a támadás időpontját számos tényező befolyásolja, nemcsak katonai és logisztikai, hanem Amerika kül- és belpolitikája is. Egyes izraeli biztonsági vezetők kételkednek benne, hogy már november elején megindulhat az Irak elleni támadás, tekintettel többek között a közelgő kongreszszusi választásokra az Egyesült Államokban. Fennáll továbbá annak a lehetősége is, hogy Szaddám Huszein az utolsó pillanatban beengedi az amerikai fegyverzetellenőrző bizottság tagjait, és elfogadja munkájuk szigorú feltételeit, amelyeket a múltban elutasított.
Még azok is, akik nem hiszik, hogy már az ősszel megindulhat a támadás, úgy vélik, 2003 elején sor kerül rá, amennyiben nem következik be jelentős változás az Egyesült Államok kül- és belpolitikájában. Ha azonban Szaddám Huszein provokatív lépésekre szánja el magát, Amerika akár korábban is megtámadhatja Irakot – vélik izraeli szakértők. Saron miniszterelnök tanácsadója, Raanan Gissin nem nyilatkozott az esetleges amerikai hadműveletre való izraeli felkészülésről, mindössze annyit mondott, hogy Izraelt mindenképpen értesítik a támadás megindulásáról: "Az Egyesült Államok elnöke megfelelő tájékoztatást fog nyújtani, hogy felkészülhessünk egy Izrael elleni iraki támadás lehetőségére."
Izrael arra készül, hogy amennyiben az Egyesült Államok megtámadja Irakot, Szaddám Huszein egy Izrael elleni támadással válaszolhat, ahogyan az 1991-es Öböl-háború idején is tette. Akkor Izrael nem torolta meg a támadást, most azonban hivatalos személyek kijelentették, hogy ezúttal viszonozza az esetleges iraki támadást. A Maariv cím? izraeli lap jelentése szerint az izraeli hadsereg felkészül arra a lehetőségre, hogy Bagdad vegyi és biológiai fegyvereket vethet be. 1991-ben az Irak által kilőtt harminckilenc Scud-rakéta hagyományos robbanófejekkel volt felszerelve. A Maariv szerint izraeli katonák antibiotikum kiosztását gyakorolták a civil lakosság számára arra az esetre, ha valóban vegyi, illetve biológiai támadás érné az országot. A múlt hónapban az izraeli kormány tizenötezer fős biztonsági és mentőszemélyzet himlő elleni beoltásáról hozott határozatot.
Washingtonban élesedik a vita az esetleges katonai akcióról. George W. Bush amerikai elnök szerdára a Fehér Házba kérette a törvényhozás vezetőit, hogy az iraki kérdésről tárgyaljon velük. Bár az elnök korábban már többször kijelentette, hogy konzultálni fog a kongreszszussal a bagdadi rezsim megdöntésére irányuló hadműveletek kérdésében, a szerdai találkozón először jelentette ki, hogy a törvényhozás jóváhagyását fogja kérni a katonai fellépéshez. Colin Powell külügyminiszter a napokban úgy vélekedett, először el kell érni az ENSZ fegyverzetellenőreinek visszatérését Irakba. Szkeptikusan nyilatkozott az ellenőrök tevékenységének hatékonyságáról Dick Cheney alelnök.
Bush elnök megvitatni készül az iraki kérdést Tony Blair brit kormányfővel is, akivel szombaton folytat beszélgetést Camp Davidben. Blair "különleges veszélynek" nevezte Irakot a térség és az egész világ számára. Az amerikai elnök további konzultációkra készül Kína, Franciaország és Oroszország vezetőivel, illetve a kanadai miniszterelnökkel, igyekezve megnyerni a nemzetközi közösség támogatását az esetleges támadáshoz.
Az amerikai elnök a jövő héten az ENSZ közgyűlése előtt készül felhívni a világ figyelmét az iraki fenyegetésre. Bush egy nappal a szeptember 11-ei terrortámadások évfordulója után szólal fel a Közgyűlés őszi ülésszakán, emlékeztetni kívánva a világszervezetet arra, hogy Szaddám Huszein tizenegy éven át ígérgetett, de semmit sem teljesített ígéreteiből, és kibújt minden olyan megállapodás alól, amely megtiltotta volna számára a tömegpusztító fegyverek fejlesztését.
A tizenöt tagállamból álló Európai Unió külügyminiszterei ugyanakkor olyan terv előkészítésén dolgoznak, amely áthidalni hivatott Európa és az Egyesült Államok közötti nézetkülönbségeket az Irak elleni katonai akció kérdésében. A terv szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hozna, melynek értelmében Irak megadott határidőig köteles lenne újra fogadni a fegyverzetellenőrző bizottság tagjait, hogy elkerülje a katonai akciót. Szaddám Huszein kijelentette: országa bármilyen háborút megnyerne az Egyesült Államok ellen, Tarik Aziz iraki miniszterelnök azonban nyitva hagyta a fegyverzetellenőrök fogadásának kérdését arra az esetre, ha az ENSZ megszüntetné az Irak elleni gazdasági szankciókat.
Az amerikaiak jelentős része egyébként támogatja a Szaddám Huszein megbuktatására irányuló esetleges katonai akciót – derül ki a Los Angeles Times közvélemény-kutatásából. A múlt hónapban végzett felmérés szerint a megkérdezettek ötvenkilenc százaléka véli úgy, hogy Amerikának katonai eszközökkel kell fellépnie Irak ellen, és csak huszonkilenc százalék ellenzi a támadást, míg tizenkét százalék bizonytalan. Az eredmények szerint ugyanakkor a katonai akció magas támogatottsága erősen csökkenhet, ha az amerikai hadsereg jelentős veszteségeket szenved.
2002. 09. 05. (VI/36)
