A hongkongi városközpont. Füstbe öltözött felhőkarcolók Fotó: Reuters
A héten Londonban megtartott környezetvédelmi konferencián tudósok egy nemrégiben elvégzett kutatás eredményét nyilvánosságra hozva arra figyelmeztettek, hogy az ázsiai "barna felhő" évente több százezer ember légzőszervi megbetegedéséből fakadó halálát okozhatja az indiai szubkontinens egészén – Srí Lankától egészen Afganisztánig.
A többnyire hamut, kormot, gázokat tartalmazó szmog-réteg azonban nem korlátozódik az indiai szubkontinensre. A konferencia résztvevői elmondták: a barna felhő hatással lehet az egész föld éghajlatára is, hiszen a több kilométer vastag réteg akár egy hét alatt szétterjedhet a bolygónk fele fölött. Jóllehet az ázsiaihoz hasonló szennyréteg található Amerika és Európa fölött is, a tudósokat megdöbbentette a barna felhő rendkívül magas karbontartalma. Kutatók szerint ezért nem kizárólag a nagyvárosi iparvidékek, hanem az erdő- és bozóttüzek, a mezőgazdasági hulladékok elégetése, a gépjárművek üzemanyaga – sőt még a számos ázsiai háztartásban használatos, kerozinnal vagy tehéntrágyával fűtött tűzhelyek – is felelősek. Az mindenképpen megállapítható, hogy a felhő kialakulását nyolcvan százalékban az emberi tevékenység okozta.
A barna felhő a Nap sugaraiból tíz-tizenöt százalékkal kevesebbet enged át, ezért a térség időjárását máris módosította: a Föld felszínét hűtötte ugyan, ám az atmoszféra alsóbb rétegeiben a hőt megkötve felmelegítette azt. Bangladesben, Nepálban és India északkeleti részén az utóbbi időben számos áradást okozott, Pakisztánban, illetve Északnyugat-Indiában azonban szárazsággal járt együtt.
Az 1995–2000 közötti időszakot vizsgálva tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szmogfelhő az atmoszféra felmelegedésén kívül az óceánok vizére, illetve a mezőgazdaságra nézve is végzetes következményekkel járó savas esőket okozott. A savas esőzések például egyedül Indiában tíz százalékkal csökkenthetik a betakarítható termést. Ezen kívül a térségben módosulhat a monszunévszak: akár negyven százalékkal növekedhet, míg északnyugaton húsz-negyven százalékkal csökkenhet a lehullott csapadék mennyisége.
A Nobel-díjas Paul Crutzen állítása szerint egyedül Indiában évente kétmillió ember veszti életét az atmoszféra szennyezettsége miatt. A tudósok ennek ellenére optimisták, és úgy vélik, a folyamat talán még visszafordítható: megfelelő emberi hozzáállás és alkalmazások által ugyanis nem növekedne tovább a szennyezőanyagok mennyisége a légtérben, a meglevőket pedig az eső lassan elmoshatja.
2002. 08. 16. (VI/33)
