A zavargások elől menekülők Lagosban Fotó: Reuters
A feszültség forrása a többségében muszlim hausza és az animista és keresztény joruba népcsoport között fennálló ellenséges viszonyban rejlik. A hauszák az ország északi részében vannak többségben, a jorubák pedig délen. A vallási villongás szombaton vette kezdetét, amikor hauszák halálra vertek egy joruba férfit, aki szerintük megszentségtelenített egy mecsetet. Ezzel vette kezdetét a végeláthatatlan boszszúhadjárat. Idi Araba negyedben kardokkal, botokkal és üvegekkel felfegyverzett hauszák mentek az utcára, fejükön arab feliratú fehér kendőkkel. A városban kisebbségben lévő hauszák közül azonban több ezren elmenekültek Lagosból.
"A pokol közepe" – fogalmazott Jeff Koinange, a CNN munkatársa az összecsapások utáni tájképről. A Vöröskereszt munkatársai az utcákon négy napja rothadó emberi holttesteket csak a hét elején tudták elszállítani.
A város polgárai örömmel fogadták a vérengzés megfékezésére kiküldött katonákat és rendőröket, annak ellenére, hogy sokan a fegyverraktárban bekövetkezett tragédia első számú felelősének a katonaságot tartják. A rendőrök azonban néhol, a Nigériában általánosan tapasztalható korrupcióra jellemzően, pénzt, ételt és italt követeltek a polgárok védelméért cserébe.
A bosszúhadjáratok megelőzésére a kormány katonákat vezérelt az ország északi részén fekvő Kano városába, és a Kanótól nem messze található Jigawa állam biztonságát is megerősítették. Az ország fővárosában, Abujában is megszigorították a biztonsági intézkedéseket, mivel Tony Blair angol miniszterelnök szerdán ellátogatott a Lagostól tízórás autóútnyi távolságra fekvő Abujába.
2002. 02. 08. (VI/6)
