Az új Gepárd típusú orosz tengeralattjáró avatása. Van másik Fotó: Reuters
A Kurszk katasztrófáját igen sokféleképpen próbálták magyarázni. Oroszországban négy verzió tartotta magát leginkább. Az első szerint a Kurszk egy másik tengeralattjáróval ütközött. A második szerint a szerencsétlenül járt tengeralattjáró egy nagyobb, a felszínen úszó hajónak ment neki, de olyan vélekedés is akadt, hogy a pusztulás oka egy második világháborús akna, vagy hogy a tengeralattjáró saját rakétája robbant fel.
A publikációk és véleménynyilvánítások menynyiségéből ítélve a társadalom és a haditengerészeti flotta az első változatot tartotta a legelfogadhatóbbnak, mely szerint a Kurszkot egy külföldi, valószínűleg angol vagy amerikai tengeralattjáró süllyesztette el, némelyek szerint szándékosan. Az orosz parlament alsóházában még az az ötlet is felmerült, hogy egy szakemberekből álló küldöttség utazzon ki a brit kikötőkbe, és vizsgáljon meg minden olyan angol és amerikai hajót, amely a tragédia időpontjában a tengeren volt.
Az orosz társadalom egy részének ilyesfajta hozzáállása megmagyarázható és logikus. Ők a Nyugattal vívott, közel fél évszázados hidegháború gyermekei. Európában és az Egyesült Államokban is élnek ilyen "hidegháborús gyermekek" – többnyire az ő erőfeszítéseiknek köszönhető, hogy az ottani sajtóban Oroszország továbbra is a Gonosz Birodalmaként jelenik meg, ahogy akkor, úgy most is veszélyezteti a nyugati civilizációt.
Azt el kell ismerni, hogy Putyin kibírta, és nem tette le a voksát egyetlen verzió mellett sem, míg a Kurszkot ki nem emelték a tengerfenékről, és egy szárazdokkba nem szállították, ahol szakértőkből álló bizottság kezdte vizsgálni pusztulásának körülményeit. Elnökük, Vlagyimir Usztyinov főügyész egy nemrégiben Putyinnak benyújtott beszámolójában a fő okok közt hivatali mulasztásokat nevez meg – elsősorban a vezetők részéről.
A főügyészség szerint a tengeri hadgyakorlat, annak egész megszervezése igencsak hagyott kívánnivalókat maga után – noha az elmúlt tíz év legnagyobb ilyen jelleg? akciójáról van szó: összesen huszonkét hajó vett részt benne, köztük olyanok, mint a Kuznyecov Admirális, Oroszország egyetlen repülőgép-anyahajója, vagy a világ legerősebb nehézcirkálója, a Nagy Péter.
A Kurszk pusztulásának konkrét okát hivatalosan egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Putyin azt nyilatkozta, hogy a vizsgálat még messze nem zárult le; azonban a tizennégy leváltott vezető névsora arra enged következtetni, hogy az orosz elnök és a bizottság is azt a verziót tartják a legelfogadhatóbbnak, hogy a tengeralattjárón egy saját torpedó robbant fel. Mi mással lehetne magyarázni, hogy az Északi flotta összes olyan parancsnokát elbocsátották, akik a torpedók tárolásáért és felhasználásáért voltak felelősek?
Azonban nem minden, az orosz flottát érintő hír ilyen szomorú. December 4-én üzembe helyezték a Gepárd nev? atom-tengeralattjárót. Az új csodahajó rendkívül halk és gyors – és ahogy a szakértők mondják, gyakorlatilag lehetetlen elmenekülni előle
2001. 12. 07. (V/49)
