A koszovói választásokat felügyelő nemzetközi megfigyelő csoportok értékelése szerint a koszovói voksolás jelentős lépés az emberi jogok tiszteletben tartása és a jog uralmán alapuló demokratikus társadalom kialakítása felé. A történelminek kinevezett eseményen rendbontás nem történt, és sokak meglepetésére mindkét fél békésen viselkedett. Az eredmények azt mutatják, hogy az albánokat jobban érdekelte a szavazás, mint a szerbeket: előbbiek 67 százaléka, míg utóbbiak 54 százaléka tartotta fontosnak a véleménynyilvánítást.
A szavazást azért a hagyományoknak megfelelően mindkét fél egy kicsit másként értékeli. A hivatalos eredmények szerinti győztes, az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség (KDSZ) 47 helyhez jutott. A KDSZ vezetője ennek tudatában felszólította a nemzetközi közösséget, hogy azonnal ismerje el Koszovót független államként. Az eddig mérsékelt hangot megütő Rugova első nyilatkozata így komoly visszhangot váltott ki, igaz nemcsak szerb politikai körökben, hanem Nyugaton is. Javier Solana, az EU külügyi főmegbízottja felszólította az új koszovói vezetőséget, hogy tartsa magát az ENSZ 1244-es számú döntéséhez, mely Koszovó számára autonómiát, nem pedig függetlenséget írt elő. "Felhívom az új vezetőket, hogy bölcsen és felelősségteljesen vezessék a tartományt, erejüket és kreativitásukat pedig Koszovó minden közösségének prosperitása és fejlődése érdekében vessék be" – mondta Solana, mintegy válaszul Rugovának. A szerbek szerint viszont a szavazás arra ad esélyt, hogy a tartomány immáron békés úton, de integrálódjék Szerbiába, és ezzel a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságba. Vojiszlav Kostunica is ennek megfelelően látja a jövőt: "A szerbek jogaiért és Koszovó reintegrációjáért tovább kell harcolni, a nemzetközi közösséggel együtt. Más út nincs, mert minden más az ország ismételt elszigeteltségéhez és szankciókhoz vezet." A jelenlegi helyzetben Szerbia és az EU álláspontja azonos, és ezzel áll szemben az albán politikai akarat – igaz a térségben eddig sem lehetett biztosan megmondani a közeljövőt.
A szomszédos Bulgáriában a politikusok most is átélhették, hogy nem az ő várakozásaik szerint alakultak az események. A parlamenti választások meglepetése volt, hogy a minden politikai párt szerint esélytelennek tartott exkirály cár győzött. Ennek megfelelően azok, akik az eddigi köztársasági elnök Petar Sztojanov győzelmét várták, észrevehették, hogy a választóknak igenis van akarata, és azzal fel tudják borítani a papírformát. Georgij Parvanov, a Bolgár Szocialista Párt elnöke lett az új államfő. A 44 éves szocialista politikust tartották az esélytelenebbnek, mert Simeon a régi elnök mellé állt, és a tavaszi eredmények alapján ennek biztos győzelmet kellett volna hoznia. Az alacsony részvételi arány miatt a második fordulóra jutó döntésben mégis azoknak lett igazuk, akik szerint most is az elégedetlen szavazók döntik majd el a pozíció sorsát. Az emberek valóban a régi elnökkel kötötték össze az elmúlt tíz év szenvedéseit, ennek megfelelően nem is rá szavaztak. Így a szocialisták vigasztalhatják magukat azzal, hogy ha már a parlamenti voksolásnál minden várakozásuk ellenére nem nyertek, most övék egy fontos politikai poszt.
A valaha a kommunista pártban politikai pályára tért Parvanov most az exkirállyal közösen kell hogy vezesse az országot. Mindenesetre Simeon a választás napján nem tartózkodott Bulgáriában: "Választások, Szófiában? Még nagyon sok dolgom van. Most sokkal érdekesebb az ország jövője, mint az ilyen játékok"– mondta budapesti tartózkodása alatt, arra a kérdésre, hogy miért nem maradt otthon.
2001. 11. 23. (V/47)
