Hubert Vedrine fittyet hányt az oslói egyezményre, amely kimondja, hogy a Palesztin Autonómia külügyeit csak saját területéről intézheti. Márpedig Kelet-Jeruzsálem nem része az autonómiának, ám ez a francia külpolitikust nem zavarta abban, hogy éppen ezen a helyen palesztin tisztségviselőkkel találkozzon. A látogatás során kisebb csetepatéra került sor az izraeli biztonságiak és a Vedrine-t kísérő franciák között. Pontosan ugyanaz zajlott le, mint néhány éve Jacques Chirac látogatásakor, amikor a köztársasági elnök vehemensen kifogásolta, hogy izraeli biztonsági kísérettel kell meglátogatnia Kelet-Jeruzsálemet, amelyet Franciaország a leendő palesztin állam fővárosának tekint. Akármennyire is botrányos volt a francia külügyminiszter látogatása, angol kollégájának, Jack Straw-nak még rajta is sikerült túltennie.
A botrány Straw teheráni látogatásakor robbant ki, ottani nyilatkozatai miatt. Egy teheráni lapban megjelent írásában ugyanis az angol külpolitika irányítója kijelenti: "Megértettem, hogy a terror kialakulásához vezető tényezők egyike az a düh, amelyet a Palesztinában az elmúlt években történtek szítottak." Az izraeli lapok továbbá arról is szólnak, hogy Straw teheráni látogatása során egy magánbeszélgetésben a "Közel-Kelet rákos daganatának" nevezte Ariel Saron izraeli kormányfőt.
Straw kijelentése óriási vihart kavart. Saron miniszterelnök és Moshe Kacav köztársasági elnök lemondták tervezett találkozójukat a külügyminiszterrel, Simon Peresz pedig törölte az angol külügyminiszter tiszteletére rendezett vacsorát, és csak a külügyminisztériumban fogadta kollégáját. Egy neve elhallgatását kérő izraeli diplomata a Jerusalem Postnak nyilatkozva kijelentette: Straw külügyminisztert bármely másik ország nemkívánatos személynek nyilvánította volna. "El tudja képzelni, mi történne, ha egy izraeli miniszter elutazna Nagy-Britanniába, és kiállna az IRA mellett, kijelentve, hogy annak akciói a katolikusokkal szembeni brit magatartás következményei?"
Saron utóbb Tony Blair közbenjárására mégis fogadta Straw-t. Az angol miniszterelnök tizenöt perces telefonbeszélgetésben győzte meg arról, hogy amit Straw mondott, azt "nem úgy gondolta", s Anglia és Izrael kapcsolatai továbbra is erősek maradnak. Straw egyébként maga is mentegetőzött: "Nincs a terrorizmusra semmi mentség, de meg kell érteni azt a környezetet is, amelyből a terrorizmus kinő, és ezért akar a nemzetközi közösség békét látni a térségben." A szándék világos: miközben a terrorizmust felmenteni igyekszik, Izrael terror elleni küzdelmét tekinti a terror legfőbb okának. Saron arról beszélt Straw-nak, hogy "nincs és nem is lehet különbség terror és terror között. Ami gyilkosság, az gyilkosság." Az ilyen típusú látogatásokra szokás mondani, hogy jobb lett volna, ha meg sem történik.
Mindezek ellenére a fő témát Izraelben e sorok írásakor nem az angol külügyminiszter botrányos kijelentései szolgáltatják, hanem a Peresz–Arafat találkozó, amelyet Saron döntései alapján többször is elhalasztottak. Mint ismeretes, az izraeli kormányfő a találkozó megtartását előbb hétnapi fegyvernyugváshoz kötötte, majd – Colin Powell erőteljes nyomására – ezt az intervallumot 48 órára csökkentette. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy Arafat többszöri tűzszüneti felszólítása ellenére sem szünetelnek a palesztin terrorcselekmények. A keddről szerdára virradó éjszaka közel 100 kg erősség? TNT robbanótöltetet robbantottak palesztin terroristák az egyiptomi–izraeli határon, Raffiah mellett, egy katonai őrállás közvetlen közelében. A detonációban három izraeli katona sebesült meg. Az éjszaka a palesztinok aknagránátokat lőttek ki Gush Katif településre, a hajnali óráktól kezdve pedig a palesztin biztonsági szolgálat és a Tanzim emberei a tarmiti izraeli állásokat lőtték. Az amerikaiak attól tartanak, hogy az izraeli–palesztin viszály további kiéleződése gátat szabhat az Egyesült Államok terrorellenes tevékenységének, a minél szélesebb talibánellenes koalíció megszervezésének. Emiatt sürgette az elmúlt 48 órában Colin Powell Ariel Saront, hogy a találkozót – a folytatódó palesztin terror és Ariel Saron ellenkező előjel? ultimátuma ellenére – mégis megtartsák.
A Peresz–Arafat találkozóra a Dachanija repülőtéren kerül sor. Miközben a két fél egymással tárgyalt, a harcok Rafiah és Termit őrállás környékén változatlan hevességgel folytak. Emiatt a korábban tervezett sajtóértekezletet lemondták, és a Saeb Erekat, a palesztin tárgyalóküldöttség vezetője által felolvasott közös nyilatkozatra sem Arafat, sem Peresz nem jelent meg. A nyilatkozatot Saeb Erekat az izraeli külügyminisztérium egyik igazgatója, Avi Gil jelenlétében olvasta fel. Eszerint a két fél megerősíti kötelezettségvállalását a Tenet-terv és a Mitchell-bizottság ajánlásainak megvalósítására, és ezek érdekében közös bizottságot létesít. A két fél biztonsági szolgálatai már e héten megkezdik az együttműködést. Arról is megállapodtak, hogy egy héten belül ismét találkozik Arafat és Peresz. Közben az igen heves harcok lélegzetvételnyi szünet nélkül folytatódtak illuzórikussá téve nemcsak a találkozó tényét, de annak eredményét, a közös nyilatkozatot is.
2001. 09. 28. (V/39)
