Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár. A hidegháborúnak vége Fotó: Reuters
Az Amerikában történt események adtak történelmi lehetőséget az oroszoknak arra, hogy kitörjenek a gazdasági és politikai elszigetelődésből, melyet az elmúlt tíz évben építettek ki velük szemben. Putyin Németországban tett látogatása kitűnő alkalomnak bizonyult, hogy végre az orosz érdekek is érvényesüljenek.
"A hidegháborúnak vége. A világ új kihívások előtt áll" – mondta az orosz elnök, aki szerint az egész világ felelős a terrortámadásokért, mert nem vette észre, hogy az elmúlt tíz évben minden megváltozott. "A politikusok a hibásak, akik a választóiktól kapták a felhatalmazást a biztonság megteremtésére, de féltek azt valóban meg is tenni
Miközben együttműködésről beszélünk, nem bízunk egymásban – pedig a világ megváltozott, nem csak két pólusa van" – fejtette ki Putyin Berlinben. Az orosz elnök szerint "a hidegháborús mentalitás mindkét oldalt megakadályozta abban, hogy lássa a közös ellenséget. A huszadik században két rendszernek is majdnem sikerült elpusztítania a világot. A fegyverkezés alól sem sikerült még teljesen felszabadulni, ezért a gondolkozásunk is elavult. Nem értettük meg az új helyzetet."
A szavak mellett tettek is állnak. Oroszország volt az első, aki felajánlotta segítségét a terroristák által megtámadott USA-nak. Az elmúlt évszázad eseményeit ismerve ez szinte hihetetlennek tűnt, de az azóta történt dolgok azt bizonyítják, komolyan gondolták. Oroszország amerikai katonáknak adott engedélyt arra, hogy a hátországnak számító közép-ázsiai államokba települjenek. Sokak szerint ez volt Putyin eddigi legbátrabb döntése: a Kremlben ilyen döntés még soha nem született. A közép-ázsiai katonai bázisok és a légtér használatának átengedése egyértelm? fordulatot jelentenek az orosz külpolitikában. Az USA így betette lábát a volt Szovjetunió területére – igaz, ez most azt jelenti, hogy a régi ellenségből élő szövetséges lett. Mellesleg a térség országai is fellélegezhetnek, Üzbegisztán és Tádzsikisztán most Moszkvától és Washingtontól is várhatja stabilitásának biztosítását. Az első nyugati válasz nem késett sokáig, átértékelték a csecsen területen történő eseményeket, az oroszok szabadon küzdhetnek az iszlám terror ellen. Most a világ is ez ellen küzd.
Oroszország ezek mellett hírszerző szervezeteit is az Oszama bin Laden elleni bizonyítékgyűjtésre állította rá. Az eseményeket kezdetben riadtan figyelő orosz katonai vezetés már átértékelte első elutasító nyilatkozatait, és szintén támogatja a nyugati országok akcióit. Afganisztán szempontjából felértékelődött az ország szerepe. Ennek megfelelően Putyin arra kérte a Nyugatot, hogy "egyenlő félként kezeljék" Oroszországot. "Néha úgy érezzük, hogy a döntések nélkülünk születnek meg" – mondta az orosz elnök. Putyin szerint a szép beszédek mellett a világ vezetői elbuktak a hidegháború utáni biztonság kidolgozásában. "A terroristáknak érezniük kell, hogy mind politikailag, mind ideológiailag teljesen el vannak szigetelve" – tette hozzá nyilatkozatához. Ehhez természetesen a kereskedelmi kapcsolatokat kell szorosabbá tenni. Putyin a nyitásért és segítségért cserébe valószínűleg befektetéseket fog kérni, erre szüksége is van az országnak. Gerhard Schröder német kancellár a kialakult helyzetet értékelve kijelentette: "Látható, jól felfogott érdekünk az együttműködés Oroszországgal a világméretű gondok elleni küzdelemben. Ez soha nem volt még ennyire nyilvánvaló. Most az."
2001. 09. 28. (V/39)
