Alfredo Astiz elfogása után festett hajjal Fotó: Reuters
Az argentin kormány előrebocsátotta: a kiadatásra vonatkozó kérelmet vissza fogja utasítani a területiség elve alapján, amely szerint a gyanúsítottat csak abban az országban lehet elítélni, amelyben a bűntettet elkövette.
Az olasz bíróság szerint Astiz felelős Angela Maria Aieta 1976-os, illetve Giovanni Pegoraro és állapotos lánya, Susana Pegoraro 1977-es elrablásáért. Az argentin katonai diktatúra idején eltűnt emberek száma 15 és 30 ezer közöttire tehető, legtöbbjük tetemét a mai napig nem találták meg. Az 1986-ban és 1987-ben jóváhagyott mentesítő törvények értelmében azonban az egykori rezsim ellenzéke ellen folytatott, úgynevezett piszkos háború alatt elkövetett bűnökért a katonai személyzetet nem lehet felelősségre vonni. Bár a magasabb rangú tiszteket 1985-ben már elítélték, a jelenleg fegyverkereskedelem miatt letartóztatás alatt álló Carlos Menem elnök 1990-ben amnesztiát hirdetett számukra. Több ízben előfordult azonban, hogy terhes nőket raboltak el, akiket szülés után megöltek, gyermeküket pedig katonatisztek családjainak adták oda. A mentesítő törvények a gyermekrablás esetére nem terjednek ki, így az olasz bíróság e vád alapján kérte Astiz elfogatását és kiadatását.
Astiz nem elsőízben kerül a hatóságok figyelmének középpontjába: 1990-ben, Franciaországban egy, a távollétében lefolytatott tárgyalás során életfogytiglanra ítélték két francia apáca elrablásáért. Hazájában tavaly három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, miután egy helyi magazinnak azt nyilatkozta, hogy semmit nem bánt meg, sőt büszkén hozzátette: Argentínában ő az újságírók és politikusok meggyilkolására legképzettebb személy. Svédországban is szeretnének eljárást indítani ellene egy 17 éves svéd lány eltűnése kapcsán, akit – állítólag – tévedésből raboltak el és gyilkoltak meg annak idején.
2001. 07. 07. (V/27)
