A vallások közötti párbeszédért felelős zsidó és katolikus szervezetek által közösen alapított bizottság azzal a céllal folytatott kutatásokat a Vatikán levéltárában, hogy tisztázza XII. Pius pápa erősen vitatott második világháború alatti tevékenységét. A pápát, akinek szentté avatása már szóba került a Vatikánban, azzal vádolták, hogy tudott a zsidók likvidálásáról, de nem tett semmit annak megakadályozására. Tizenegy kötetnyi, a Szentszék által kiadott levéltári anyag átvizsgálása után az öttagú, zsidó és katolikus történészekből álló bizottság további iratok megtekintéséhez kért engedélyt a nyilvánosságra nem hozott anyagok közül.
Miután Vatikán megtagadta a hozzáférést az 1923 után keletkezett anyagokhoz, Valter Kasper bíboros, a zsidók és katolikusok közötti kapcsolatok pápai bizottságának elnöke felkérte a bizottságot végső jelentése elkészítésére. Június 21-én kelt levelében a bíboros technikai okokra hivatkozva tagadta meg az engedély kiadását. Válaszukban a történészek kijelentették: mivel a további kutatás elvégzése nélkül nem tarthatják fenn hitelességüket, nem látnak módot jelentésük elkészítésére, és felfüggesztik tevékenységüket.
A bizottságban résztvevő torontói zsidó történész, dr. Michael Marrus az AP-nek nyilatkozva elmondta: az a tény, hogy most falba ütköztek, nem jelenti azt, hogy a munkának nem kell folytatódnia egy bizonyos szinten – mindenesetre nagy segítséget jelentett volna a Szentszék támogatása. A New York-i székhely? Rágalmazásellenes Liga (ADL) további, a holokauszttal kapcsolatos dokumentumok közzétételére hívta fel a Vatikánt. "Hogy lehetne megtalálni az igazságot, amikor a vatikáni tanács égisze alatt dolgozó kutatóktól megtagadják azoknak az anyagoknak a megtekintését, amelyek az egyháznak a holokauszt alatti tevékenységét dokumentálják? – tette fel a kérdést Abraham Foxman holokauszt-túlélő, az ADL egyik vezetője, majd hozzátette: – II. János Pál pápasága alatt a zsidó-katolikus kapcsolatok jelentősen javultak. A történelmi igazság ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy nagyobb egyetértés jöjjön létre a zsidó és a katolikus emberek között." Elan Steinberg, a Zsidó Világkongresszus szóvivője a Szentszék mélységes erkölcsi kudarcának minősítette a levéltárak megnyitásának megtagadását.
Eugene Fisher, aki a kutatómunka egyik koordinátori szerepét töltötte be, úgy vélekedik, hogy a Vatikán egyszerűen azért nem tudja rendelkezésre bocsátani a kért iratokat, mert azokat még mindig nem katalogizálták. Erre ugyanis – Fisher állítása szerint – mindössze két levéltáros van a Vatikánban, így az ügy nem szándék, hanem idő kérdése.
Kasper bíborosnak írt levelükben a történészbizottság tagjai ugyan elismerték, hogy munkájuk kezdetén nem kaptak ígéretet az iratok átadására, azonban reménykedtek abban, hogy munkájuk előrehaladtával betekintést nyernek a szükséges dokumentumokba. Ezek hiányában számukra elsősorban az nem világos, hogyan reagált a Vatikán a háború alatt beáramló információra.
2001. 07. 28. (V/30)
