Az új holland törvény értelmében a beteg abban az esetben kérheti az eutanázia végrehajtását, ha gyógyíthatatlan betegsége következtében elviselhetetlen fájdalmat érez, illetve ha a döntést önként s még tudatos állapotban hozta meg. Az orvos nem javasolhatja lehetséges "kezelési módként" az eutanáziát, de a betegnek lehetősége van arra, hogy mintegy végrendelet formában írásos kérést nyújtson át orvosának, aki aztán később saját belátása szerint dönthet a végrehajtás időpontjáról, amikor a beteg fizikai, illetve mentális állapota már nem teszi lehetővé, hogy maga hozza meg a döntést. A holland törvényhozók feltételül szabták továbbá, hogy a halálát kérő beteg legalább 16 éves legyen; 12-16 éves kor között szülői beleegyezésre van szükség.
A döntés kapcsán számos vallási, illetve eutanáziaellenes csoport fejezte ki tiltakozását. "Az idősekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy maguk is kérjék életük elvételét – az eutanázia-propaganda miatt úgy érzik: ők már csak terhet jelentenek a társadalom számára. Természetesen fennáll az a veszély is, hogy a család dönt úgy: egy-egy idős tagja már eleget élt, s véget kell vetni az életének. Ez pedig nagyon, nagyon veszélyes" – nyilatkozta Dr. Peggy Norris, az angliai Alert nev? eutanázia-ellenes csoport elnöke.
Egy múlt heti közvélemény-kutatás szerint azonban a hollandok 90 százaléka egyetért a törvényjavaslat elfogadásával. Ezt tudva talán nem is meglepő, hogy csupán az 1999-es évben Hollandiában 2216 kegyes gyilkosságra került sor – a szám azonban csupán a regisztrált eseteket jelenti. Hollandián kívül Svájc, Kolumbia és Belgium tolerálja még az eutanáziát, azonban eddig még sehol nem próbálták meg törvényerőre emelni az engedélyezését.
Az Egyesült Államokban a gyakorlat tiltott – jóllehet Oregonban 1997 óta lehet orvosi segítséggel öngyilkosságot végrehajtani. Dr. Jack Kevorkian, az amerikai "haláldoktor" 130 esetben "könnyített" embertársain. Egyik betege életének a televízió kamerái előtt vetett véget, ilyen módon kívánva nyomást gyakorolni a törvényhozókra – az amerikai igazságszolgáltatás reakciója nem is maradt el: húsz évig terjedő börtönbüntetésre ítélte a doktort. A napokban megjelent elemzés, amelyet a Reuters hírügynökség tett közzé, boncorvosok vizsgálatára hivatkozva kimutatta, hogy a Kevorkian által megölt páciensek 75 százalékának nem volt halálos betegsége, sőt 10 százalékuknak egyáltalán nem voltak fizikai problémái. Ugyanakkor a halált kérők többsége elvált vagy világéletében magányos ember volt, így felmerül a lehetősége, hogy többen az öregkori magánytól való félelmükben kérhették Kevorkian "segítségét".
A Brüsszeli Szabad Egyetem egy 1998-ban elvégzett tanulmányában például kimutatta, hogy a belgiumi orvosok a betegek kifejezett kérése nélkül is ezerszámra hajtottak végre eutanáziát a megelőző években. Az egyik orvosi lap hasábjain egy hollandiai orvos beszámol arról, hogy "betegemmel, illetve annak családjával folytatott hosszas beszélgetést követően arra a következtetésre jutottam, hogy az eutanázia az egyetlen megoldás. Eldöntöttük, mikor kerüljön rá sor: a család kérésére egy ünnepnapot megelőző napot jelöltünk ki. Amikor azonban elérkezett a nap, a beteg meggondolta magát. Én azonban ennek ellenére végrehajtottam az eutanáziát, mivel a család reakciójából arra a következtetésre jutottam, hogy most már nem állhatok el az eredeti tervünktől."
A náci eutanázia-programról Karsai László történész írása: Különleges kezelés
Magyar válsághelyzet
2000. 12. 09. (IV/50)
