Az Európai Bizottság legújabb országjelentése alapján biztosra vehető, hogy tolódik az unió bővítése a hivatalosan emlegetett időpontokhoz képest. A csatlakozási tárgyalások még a leginkább favorizált jelöltekkel is elhúzódhatnak legalább másfél évig. Ugyanakkor a héten Budapesten tárgyalt Lord Russel-Johnston, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének elnöke; utalt arra, hogy a romák helyzete nem fogja lassítani Magyarország uniós csatlakozását. "A romakérdés európai kérdés, és nem egyszerűen Magyarország problémája" – nyilatkozta lapunknak az elnök.
Lord Russel-Johnston. Tolódik a határidő Fotó: Somorjai L.
A belépésre váró és egyre türelmetlenebb tagjelölteket aligha nyugtatja meg Elmar Broknak, az Európai Parlament külügyi bizottsága elnökének minapi nyilatkozata, mely szerint az Európai Unió a maga részéről 2002 végétől készen áll új tagországok befogadására. A bizottsági jelentés értékeléséből ugyanis kitűnik: 2002 lehet a csatlakozási tárgyalások befejezésének legkorábbi időpontja. A csatlakozási szerződések ratifikálása várhatóan további másfél évig tart, az első új tagországok belépésének legvalószín?bb időpontja tehát 2005. január elseje – vonja le a következtetést a londoni Financial Times.
A tekintélyes brit gazdasági napilap részletes tudósítást közölt a magyarországi romák helyzetéről is. A lap szerint Magyarországon a legnagyobb etnikai kisebbség a szegénységből és az előítéletekből fakadó problémákkal küszködik. A lap közép-európai tudósítója az Ózdon kilakoltatott romák helyzetével kapcsolatban elmondja: nagy elbocsátások esetén a romák az elsők között kerülnek az utcára. A Financial Times utalt a szegedi és a kunszentmiklósi esetekre, valamint a Strasbourgban menedékjogot kérő romák ügyére. Mindezek az incidensek hozzájárultak ahhoz, hogy válsághangulat alakult ki a romák és a nem romák közötti kapcsolatokban – fejti ki a brit lap.
Lord Russel-Johnston, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke budapesti sajtótájékoztatóján némiképp leszerelte azokat az aggályokat, melyek szerint a magyarországi romák helyzete negatív hatással lehet az ország uniós csatlakozására. "A romakérdés európai kérdés, és nem egyszerűen Magyarországnak, Szlovákiának vagy Romániának a problémája" – válaszolta az elnök lapunk kérdésére. Russel-Johnston kifejtette: az Európa Tanács már régóta foglalkozik a problémával, mind ez ideig nem sok eredménnyel. "Sok függ a rendelkezésre álló forrásoktól. Tudomásom szerint Magyarországon mindössze egyetlen középiskola működik, ahol roma nyelven folyik az oktatás. Nehéz olyan tanárokat is találni, akik alkalmasak az oktatásra. Az Európa Tanács feladata, hogy megmutassa az előre vivő utat, és szerepet vállaljon az előítéletek lerombolásában" – mondta az ET parlamenti közgyűlésének elnöke a Heteknek.
Lord Russel-Johnston budapesti sajtótájékoztatóján megemlékezett arról, hogy Magyarország tíz éve, a közép-kelet-európai térségben elsőként lett az ET tagja. A közgyűlés elnöke úgy értékelte: Magyarország hozzájárult a berlini fal leomlásához, és az első állam volt, amely 1956-ban elhárító magatartást tanúsított a kommunizmussal szemben.
Szerbia-Montenegróról szólva az elnök elmondta: legutóbbi látogatása során is meggyőződött arról, hogy az albán vezetők szerint nincs jövőjük a korábbi Jugoszláviában. A parlamenti közgyűlés elnöke felhívta a figyelmet: az ENSZ-ben is vannak olyan vélemények, melyek szerint Koszovó maximális autonómiája helyett az emberi jogi feltételekhez kötött függetlenséget kellene fontolóra venni.
A Vajdaság kérdéséről szólva Lord Russel-Johnston leszögezte: bár nemzetközi fórumokon elhangzottak vélemények a tartomány függetlenségéről, ez nem szerepel a nemzetközi közösség napirendjén. Álláspontja szerint azonban a nemzetközi közösségnek az eddiginél érzékenyebben kellene kezelnie a jugoszláviai magyarok ügyét.
2000. 11. 11. (IV/46)
