hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az ETA fekete éve
Csúcsforgalomban robbantottak

2000. 11. 04.
Több ezren tiltakoztak Madridban az ETA legújabb robbantásos merénylete ellen, amely ezúttal három halálos áldozatot követelt. Az 1959-ben alapított szervezet célja a Spanyolország északi területén fekvő Baszkföld felszabadítása és függetlenségének kikiáltása. Az elmúlt évtizedekben e céljuknak számos civil életét is követelő véres merényletekkel igyekeztek érvényt szerezni. Legutóbbi akciójukra válaszul a spanyol miniszterelnök kijelentette: Spanyolország nem enged a fegyveres erőszaknak, és a rendőrség, illetve a katonaság erejével fog harcolni a terroristák ellen.



Terrorizmusellenes madridi tüntetők ETA-ellenes plakátokkal. Elutasítják a palesztin
modellt

    Fotó: Reuters

A hétfői merénylet célpontja Jose Francisco Querol Lombardero, a Legfelsőbb Bíróság
katonai részlegének bírája volt. Az autóba rejtett távirányítású pokolgép hétfőn
reggel robbant fel Madrid előkelő negyedének egyik legforgalmasabb utcáján –
pontosan akkor, amikor a nyugalmazott tábornok, a Legfelsőbb Bíróság tagjának autója
a helyszínre ért. Lombardero mellett, aki közelgő hetvenedik születésnapjára
tervezte nyugalomba vonulását, halálos sebet kapott 57 éves sofőrje és 53 éves testőre
is. Rajtuk kívül 66 személy sebesült meg; a legtöbben csak könynyebb sérüléseket
szenvedtek, 12 személy azonban – köztük egy 11 éves kislány – kórházi ellátásra
szorult. Egy férfinak, akin agyműtétet kellett végrehajtani, továbbra is kritikus az
állapota.

Az El Pais cím? spanyol lap szerint a halálos áldozatok száma könnyen lehetett volna
magasabb is: "Az a tény, hogy 66-an megsérültek – sokan közülük a buszon utazva
– mutatja, hogy milyen mélyre süllyedtek a terroristák a célpontok kiválasztásában"
– írta a lap. A pokolgép erejére jellemző, hogy a 20 kilogramm dinamit okozta detonáció
egy közeli busz tetejére dobta fel a felrobbantott autót. A környéken több száz lakásban
esett kár, sokakat ki kellett telepíteni otthonukból.

Bár a merényletért hivatalosan eddig senki nem vállalta a felelősséget, a
politikusok és a rendőrség azonnal az ETA baszk terrorszervezetre gyanakodtak, hiszen a
kivitelezés módja egyértelműen rájuk vall: 32 éves története során a csoport
eddig rendszeresen használt autóba rejtett bombákat a baszk függetlenségért
folytatott harcában.

A hét első napjain ezrek gyülekeztek Spanyolország több városában a városháza előtt,
hogy kifejezzék felháborodásukat és tiltakozásukat a merénylet ellen. A Madrid utcáin
uralkodó komor hangulatban egy tüntető kijelentette: "Ezeket a szörnyetegeket nem
lehet szeparatistáknak nevezni; ők egyszerűen terroristák. Hiábavaló harcot
folytatnak egy olyan eszméért, amely a saját területükön nem is népszerű." Bár
az ETA célját, a francia és spanyol területen fekvő baszk tartományok egyesítését
és a függetlenség kikiáltását a felmérések szerint a baszk lakosság nagyobb része
nem támogatja, a terrorszervezet azon van, hogy akcióival tárgyalásra kényszerítse a
spanyol kormányt. Jose Maria Aznar miniszterelnök azonban, aki 1995-ben maga is célpontja
volt egy ETA-merényletnek, a hétfői tiltakozó gyűlésen elmondta: a rendőrség segítségével
fogja felvenni a harcot a terroristák ellen, és nem hajlandó tárgyalásokra. "Senki
nem fog elérni semmilyen célt az erőszak eszközével, és senki nem veszi rá a
spanyolokat, hogy engedjenek a fegyverek fenyegetésének, bárki is tartja azokat a kezében"
– jelentette ki a miniszterelnök.

A hétfői akcióval az ETA idén már több embert ölt meg, mint eddigi "legroszszabb"
évében, 1992-ben, amikor 26 halálos áldozata volt a terrorszervezet merényleteinek. A
hét folyamán elkövetett második merényletben újabb két sérülést okozott egy
bomba, amely a barcelonai Hilton Hotel közelében robbant fel, és amelyért szintén az
ETA-t teszik felelőssé.

Az ETA, Nyugat-Európa egyik utolsó aktív gerillaszervezete, több mint negyven éve
folytat harcot a Spanyolország északkeleti sarkában fekvő Baszkföld függetlenségéért.
Kampányuk az elmúlt évtizedek alatt mintegy 800 halálos áldozatot követelt, további
70 személyt raboltak el, és ezreket sebesítettek meg – ezzel Európa egyik legvérengzőbb
terrorszervezetévé váltak. Az ETA rövidítés eredeti jelentése Euskadi Ta
Askatasuna, azaz baszk nyelven "Baszk Haza és Szabadság". Az 1959-ben alapított
szervezet 1968-ban gyilkolta meg első áldozatát, Meliton Manzanast, San Sebastian baszk
város titkosrendőrségének vezetőjét. Az elmúlt évtizedekben erőszakos cselekmények
sorát követte el a spanyol állam ellen, célpontjai elsősorban politikusok, rendőrök,
bírók és katonák voltak, illetve autóba rejtett bombákkal számos civil lakos életét
oltotta ki. Egyedül 1980-ban 118 halálos áldozatot követelt a baszk szeparatizmus,
1987-ben pedig egyetlen merénylet 21 vásárló életét követelte egy barcelonai
szupermarketben. Később az ETA bocsánatot kért a "tévedésért". 1995-ben
sikertelen merényletet követtek el Jose Maria Aznar ellenzéki vezető, jelenlegi
miniszterelnök ellen – ugyanebben az évben a rendőrség megakadályozott egy János Károly
spanyol király ellen tervezett merényletet Mallorcán. 1998. szeptember 16-án a
szervezet egyoldalúan tűzszünetet hirdetett – azzal a reménnyel kecsegtetve, hogy a
véres kampány véget érhet. A tűzszünetet azonban 1999 novemberében megtörték –
az utóbbi egy évben pedig példátlan mértékben emelkedett az ETA nevéhez köthető
erőszakos cselekmények száma: december óta 19 személyt ölt meg a baszk
terrorszervezet.


Franco ellen lázadók

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!