Ellenzéki tüntető üdvözli a belgrádi parlament előtt álló rendőröket. Nem álltak
útjukba Fotó: Reuters
Talán a Szlobodan Milosevics által kontrollált jugoszláv alkotmánybíróság döntése
volt az, ami megadta a jelzést az utolsó felvonásra. Ez a testület "az ellenzék
csalása" miatt megsemmisítette a választások eredményeit. Az ellenzék a két hete
elhangzott jelszó szerint nem akart engedni a nép akaratából. Ezek után egy délután
elég volt ahhoz, hogy a közel tíz év óta embargók által büntetett, két hónapig
bombázott Milosevics-rezsim összedőljön. Tavaly, amikor a légitámadások megkezdődtek,
a lakosság túlnyomó része gondolta úgy, igazságtalan a NATO beavatkozása, és kiállt
Milosevics mellett. Talán ez adta a bátorságot Milosevicsnek, hogy belemenjen egy elnökválasztásba.
Ha ezt nem teszi, politikai pályafutását a jövő év közepéig elnyújthatta volna.
Most ugyanazok, akik tavaly egy általuk igazságtalannak ítélt nyugati katonai
beavatkozás miatt mentek az utcákra, ezúttal másra szavaztak. Mire képes a hihetetlen
szabadság utáni vágy? Arra, hogy minden megfélemlítés ellenére sem engedtek szabad
döntésükből. Milosevics eltaktikázta a helyzetet, egyszerűen nem hitte el, ami az
országban történt: az emberek teljesen mást akartak, mint ő.
Egy férfi felugorva köszönti a Belgrádba igyekvő ellenzéki tüntetőket.
Felszabadult pillanatok Fotó: Reuters
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »