Bill Clinton és Ehud Barak kötetlen megbeszélése Camp Davidben. Nekik sürgősebb Fotók:
Reuters
Az izraeli elhárítás parancsnoka, Amos Malka vezérőrnagy a kneszet külügyi
bizottsága előtt tartott beszámolójában elmondta: információi szerint Jasszer
Arafat nem fogad el semmi olyan békeegyezményt Camp Davidben, amely kimondja a palesztin–izraeli
konfliktus végső lezárását. A palesztin vezető érzékeli, hogy Ehud Barak egyik
belpolitikai válságból sodródik a következőbe, Bill Clintont pedig a novemberi elnökválasztás
szorítja a gyors megállapodásra; így nem hajlandó egészen az utolsó pillanatig még
munkatársai előtt sem felfedni, hogy milyen kompromisszumokra lenne hajlandó az egyezmény
érdekében.
A jeruzsálemi tüntetéseken Barak rezidenciája előtt a baloldaliak "a többség a béke
mellett döntött" jelszóval vonultak fel. Joszi Szárid, a Merec párt vezetője
kijelentette, hogy Camp Davidből nincs visszaút az izraeli és a palesztin nép függetlenségének
és szuverenitásának elérése nélkül. A Siratófalnál viszont 15 ezren tüntettek
Barak ellen, míg a középutat az a demonstráció jelentette, amelyen figyelmeztették
az izraeli kormányfőt, hogy "Ne bízz meg Bill Clintonban!".
Nem sokkal könnyebb Jaszszer Arafat helyzete sem. A palesztin területeken befolyásos
Hamasz terrorszervezet és az Iszlám Dzsihád aktivistái arra szólították fel
Arafatot, hogy hagyja ott Camp Davidet, különben merényletekkel és emberrablásokkal
fogják megakadályozni a szerintük árulásnak minősülő tárgyalásokat.
A Sasz párt korábbi vezetője, Arjeh Deri a legfelsőbb bíróság döntése szerint egy
hónap múlva megkezdi hároméves börtönbüntetését, amelyet a pártelnöksége idején
elkövetett vesztegetés és csalás miatt szabtak ki rá. A döntés nagy felháborodást
váltott ki a párthívek körében. A Sasz szellemi irányítójának számító Ovadija
rabbi a bíróság épülete előtt megölelve Derit, kijelentette: "A Tóra törvényei
alapján ártatlan, ezzel szemben az őt elítélő bírók gonoszak." A párt egyik
parlamenti képviselője, Arjeh Gamliel még tovább ment, amikor úgy vélte, hogy "nemcsak
Iránban tartanak pereket zsidók ellen, hanem Jeruzsálemben is". A Sasz vezetői felhívták
a figyelmet arra, hogy hasonló vádak alapján a főügyész nem indított eljárást a
most leköszönt államelnök, Ezer Weizman ellen (lásd keretes írásunkat).
A Jerusalem Post cím? lap beszámolója szerint a musz-lim vallási hatóság, a Wakf,
kihasználva a média másfelé terelődött figyelmét, hatalmas ütemben folytatja a
jeruzsálemi Templom-hegyen négy hónapja megkezdett építkezéseket. Az újság felhívja
a figyelmet arra, hogy a zsidók által a hajdani szentély területének tartott területen
1967, a város egyesítése óta nem volt példa ilyen nagyarányú építkezésekre. A
bulldózerek eddig több mint 6000 köbméter földet távolítottak el a hegyről, hogy
helyet készítsenek egy újabb mecset számára. Ilyen drasztikus beavatkozásra a szent
helyen az elmúlt ezer évben nem került sor, a nemzetközi média mégis hallgat –
panaszolja a Jerusalem Post újságírója, aki emlékeztet arra, hogy 1996-ban ezzel
szemben a világsajtó egyöntetűen elítélte Izraelt, amikor a Templom-hegy mellett új
kijáratot nyitott egy már régóta létező régészeti alagútból. Az izraeli régészeti
hatóság elnöke, Amir Drori a hegyen most folyó rombolást "archeológiai bűnnek"
nyilvánította, és a munkálatokat – manapság oly ritka egységben – egyaránt elítélték
jobb és baloldali képviselők, valamint vezető izraeli értelmiségiek is.
2000. 07. 15. (IV/29)
