A buddhista mozgalom tagjai Pekingben Fotó: MTI
A Buddhista Törvény a sokféle gyógyítási technikát, harci művészetet és a
meditációt magába foglaló kigong irányzathoz tartozó vallási közösség. A kínaiak
túlnyomó többsége valamilyen formában hisz a reinkarnációt és a sors fatalista
megváltoztathatatlanságát hirdető kigongban, sokan csatlakoznak is olyan vallási közösségekhez,
amelyek egy-egy guru körül bontakoznak ki. A Buddhista Törvényt 1992-ben alapította
Li Hong-csi, aki két évvel ezelőtt a kínai kormány üldözése miatt New Yorkba költözött.
Li könyvei Kínában indexen vannak, a hatóságok álláspontja szerint ugyanis azokban
babonaság található, amelyek terjesztése törvénybe ütközik. Li szerint a mai világban
a gonosz a rockzenében, a televízióban, a kábítószerben és a homoszexualitásban
jelenik meg. Li nagyobb szellemi vezetőnek tartja magát Jézus Krisztusnál és Mohamednél,
állítása szerint egy "legfelső lény" küldte őt a földre azért, hogy az
apokalipszis felé rohanó emberiséget megmentse az erkölcsi korrupciótól, amelyet a
fogyasztás, a modern tudományok és a technológia hozott létre.
A tüntetők 13 órát töltöttek csendben a kommunista párt székháza körül,
tiltakozásul az ellen, hogy a hatóságok Tianjin tartományban egy ottani tüntetésen
tizenkét társukat letartóztatták. A kormány válaszul megszigorította a biztonsági
intézkedéseket Pekingben, ennek ellenére is úgy tűnik, hogy kesztyűs kézzel kezelik
a megmozdulást. Erre utal, hogy a rendőrség vasárnap nem próbálta meg erőszakkal
feloszlatni a tüntetést, amelynek mérete a hivatalos szerveket és Peking lakosságát
egyaránt megdöbbentette, csupán távozásra buzdító röplapok osztogatásával
igyekeztek hazatérésre bírni a jobbára középkorú és idős tiltakozókat.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »