ENSZ-megfigyelők a lebombázott Zastava-gyárban Fotó: MTI
"Eljön az az idő, amikor a NATO-csapatoknak be kell vonulniuk Jugoszláviába, és
nem Milosevics, hanem mi fogjuk eldönteni, mikor lesz ez"– jelentette ki Tony Blair
brit kormányfő szóvivője. Az angol lapok a héten már a szárazföldi beavatkozás részleteit
is közölték. A The Daily Telegraph értesülései szerint a NATO, hogy új frontot
nyisson Jugoszlávia irányában, gyalogság és tüzérségi fegyverek magyarországi
telepítéséről dolgozott ki terveket. A Pentagon mérlegeli, hogy "a leggyilkosabb
amerikai rakétarendszert telepíti Magyarországra, el kívánva rettenteni Szlobodan
Milosevics jugoszláv elnököt a vajdasági etnikai tisztogatástól". Félő az is,
hogy az elnök elrendel egy rajtaütésszer? támadást rendkívüli alakulataival a határon
túlra, és megpróbálja megingatni a NATO egységét – írja a The Daily Telegraph.
Ugyancsak szó van néhány ezer amerikai katona Magyarországra telepítéséről a brit
lapok szerint, amelyek azt írják, hogy a szárazföldi beavatkozás két-három hónapon
belüli megkezdéséig a NATO megháromszorozza a légicsapások erősségét.
A NATO e heti légitámadásai során rakétatalálat ért egy kórházat Belgrádban. A
csapásnak a neurológiai osztály négy betege esett áldozatul, két szülő nő pedig
megsebesült. A kórház épületei, főként a szülészet, komoly károkat szenvedtek. A
támadások alatt megrongálódott a svéd, a norvég és a spanyol követség épülete
is. A svéd diplomácia szerint felmerülhet a kérdés, hogy az észak-atlanti szövetség
nem szándékosan támad-e civil célpontokat. A NATO ismételten bombázta a vajdasági
Szabadkát és Zombort is, ahol halálos áldozatot is követelt a lakóházakat ért
bombatalálat.
Úgy látszik, a szerb erők is készülnek a NATO szárazföldi megszállására, hiszen
elkezdték felvenni harcállásaikat a támadás vélt vonala mentén. Hírszerzési források
szerint Koszovóban jelenleg mintegy negyvenezer jugoszláv fegyveres állomásozik.
Robin Cook brit külügyminiszter utalt arra, hogy a NATO csak azt várja, mikor lesz a
jugoszláv hadsereg olyan állapotban, hogy a dél-szerbiai tartományban nem képes
fegyveres ellenállást kifejteni a szövetség szárazföldi beavatkozásával szemben. A
légitámadások okozta káosz nyomán a NATO-várakozások szerint két-három hónapon
belül lehetővé válhat a szárazföldi erők bevetése.
Egyre többen bírálják a háborús események ügyében alkalmazott cenzúrát is. A félretájékoztatás
a jelek szerint nemcsak a szerbek problémája: Jamie Shea NATO-szóvivő a héten
elismerte, hogy a brüsszeli NATO-parancsnokság nem ejtett szót az olasz kormány előtt
az Adriai-tengerbe ejtett bombákról. A római kormány a velencei halászoktól értesült
arról, hogy nem messze az olasz partoktól fel nem robbant NATO-bombák hevernek az
Adriai-tenger nemzetközi vizein, veszélyeztetve a hajózás és a halászok biztonságát.
Az olasz külügyminiszter nyílt bírálattal illette a NATO-szóvivőt, amiért az túllépi
hatáskörét, és túl gyakran tesz elhamarkodott kijelentéseket. "A NATO szóvivője
nem engedheti meg magának, hogy kommentálja egy tagállam kormányfőjének javaslatait"
– mondta Lamberto Dini az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli ülése után.
Az olaszok neheztelését az váltotta ki, hogy a brit Jamie Shea "kapásból" elutasította
Massimo D`Alema új elemeket is tartalmazó javaslatát a koszovói válság megoldására.
Javier Solana NATO-főtitkár intette rendre a szóvivőt, aki később visszavonta
kijelentéseit.
1999. 05. 22. (III/20)
