Bulgária befogadja a menekülteket Fotó: MTI
– Hogyan vélekedik országa a koszovói válságról?
– Kormányunk a kialakult helyzetben határozott támogatásáról biztosította a
NATO–t, ugyanakkor megtesz minden lehetséges lépést annak érdekében, hogy a jugoszláv–bolgár
kapcsolatok ne romoljanak, hiszen a két nép még sok ezer évig egymás mellett fog élni.
A hivatalos bolgár álláspont szerint hasonló válsághelyzetekre csakis a tárgyalóasztalnál
lehet maradandó megoldást találni.
– Ezek szerint tehát Bulgária nem látna szívesen határváltoztatásokat a Balkánon?
– Határozott véleményünk, hogy a Balkánon nem szabad területi módosításokat
véghezvinni. Rengeteg történelmi tapasztalatunk van arról, hogy az efféle lépések
sok más probléma forrásává válhatnak. Álláspontunk szerint az emberi jogokat
tiszteletben kell tartani, azonban azok figyelmen kívül hagyása sem lehet oka a határok
megváltoztatásának.
– Hogyan tudják kezelni a menekültproblémát? Egyes hírek szerint nemcsak albán,
hanem macedón, sőt szerb menekültek is keresnek menedéket Bulgáriában.
– Bulgária világossá tette, hogy minden menekültet befogad, aki veszélyeztetve
érzi magát saját hazájában, tekintet nélkül etnikai vagy vallási hovatartozásra.
A válság kezdete óta eddig százötven személy kapott menekültstátuszt Bulgáriában.
A Macedóniába menekülteknek felajánlottunk egy katonai kórházat negyven fős személyzettel,
illetve két-háromszáz személy átmeneti szállását biztosító, könnyen felállítható
faházakat is.
– Kosztov miniszterelnök nem-rég azt nyilatkozta, hogy Bulgária esetleg békéltető
szerepet vállalhatna a koszovói albánok és a jugoszláv hatóságok között. Mit értett
ezalatt pontosan?
– A sajnálatos konfliktus rendezése utáni időszakra vonatkozóan Bulgária két
javaslatot is tett. Szeretnénk nemzetközi szervezetek segítségével az etnikai
tolerancia gondolatát népszerűsíteni, azaz a balkáni térségben élő nemzetiségek
közötti kapcsolatot egyre inkább az európai szinthez közelíteni. A másik pedig egy
nemzetközi Balkán-konferencia javaslata volt, amelynek célja a térség gazdasági
kapcsolatainak normalizálása. A legfontosabb számunkra, hogy a gazdasági kapcsolatok
mihamarabb újraéledjenek régiónkban.
– Milyen gazdasági veszteségei vannak Bulgáriának a jelenlegi konfliktusból?
– Bulgária az 1992–től 1995–ig tartó Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó miatt
is sokat szenvedett, és a mostani válságnak is rendkívül negatív gazdasági hatásai
vannak ránk nézve. Veszteségeink elérik a teljes bolgár államadósságot. Egyik
komoly problémánk a dunai hajózás megbénulása, illetve a hidak hiánya, amelyeken
keresztül eljuttathatnánk a bolgár exportot Nyugat-Európába. Nyugati források
szerint a konfliktus kitörésétől számítva a bolgár gazdaság minden hónapban 260
millió dollár veszteséget kénytelen elkönyvelni.
– A macedón–bolgár kapcsolatokat illetően azt szokták mondani, hogy "két állam,
de egy nemzet". Milyen a kapcsolat a két állam közt?
– Rendkívül jó a kapcsolat a két ország között. Bulgária az elsők között
ismerte el a Macedón Köztársaságot. Meg-oldottuk a két állam kö-
zött mesterségesen gerjesztett problémákat, mint amilyen a sajnálatos múltbeli
nyelvi vita is volt. Nemrég a két állam miniszterelnöke közös nyilatkozatban
politikailag is rendezte a problémát. A megegyezés összes dokumentuma mindkét ország
hivatalos nyelvén megjelent. Lehet hallani olyan hangokat is, melyek szerint Bulgáriának
területi követelése lenne Macedónia felé. A megállapodásban kimondták, hogy egyik
országnak sincs semmiféle területi követelése a másikkal szemben. Ezt követően
adott Bulgária ajándékba a macedón államnak 150 tankot és ugyanennyi tüzérségi ágyút,
hogy ezzel is kifejezze békés szándékait.
Az olasz közvéleményre nagy hatást gyakorolt egy 23 éves olasz fiatalember
tragédiája: a kettős állampolgárságú Mario Riso barátai és tanulmányai miatt
maradt Montenegróban, ahol besorozták, és egy, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg
(UCK) fegyveresei által telepített aknamezőn halt meg.
1999. 04. 17. (III/15)
