Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a NATO alapokmányának ötödik pontjára,
amely szerint amennyiben valamelyik tagállamot támadás éri, a többieknek kötelességük
segítségére sietni. "Ennél nagyobb biztonság a mai világban nincs" –
jelentette ki a miniszterelnök, aki kitért arra, hogy veszély esetén Magyarország
azonnal kérheti a NATO-erők ideküldését, akár azzal a céllal, hogy a déli határon
állomásozva garantálják az ország biztonságát. Leszögezte ugyanakkor, hogy erre
jelenleg nem lát okot.
Kasza József szabadkai polgármester bírálatairól szólva a kormányfő kifejtette: kétségtelen,
hogy a vajdasági magyarok rendkívül nehéz helyzetben vannak, egyrészt a bombatámadások
miatt, másrészt amiatt, hogy olyan államban kell élniük, amely rajtuk kívül
gyakorlatilag már minden etnikumot "kitakarított". Megemlítette Ibrahim Rugova
koszovói albán vezető példáját, aki nyilvánvalóan nem önszántából teszi
nyilatkozatait.
"Ki gondolja ma Magyarországon, hogy a vajdasági magyarok, akiknek rettegniük kell, a
maguk urai?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki szerint Magyarország
NATO-tagsága nagyobb biztonságot jelent a jugoszláviai magyar kisebbség számára is.
A miniszterelnök kiemelte: Magyarország nem kényszerből, szövetségi hűségből vesz
részt a NATO akciójában, hanem annak alapján, hogy az észak-atlanti szövetséggel az
európai értékrendhez is csatlakoztunk, amely nem engedi meg a népirtást a 21. század
küszöbén. Orbán Viktor megismételte korábbi kijelentését: a NATO beavatkozása erkölcsileg
helyes tett, az erkölcsi és a történelmi igazság is a szövetség oldalán áll. "Ha
nem tanultuk meg ebben a században, hogy hova vezet egy etnikai csoport deportálása és
kiirtása, akkor mit nevezünk történelmi igazságnak? – mondta a kormányfő. (MTI)
1999. 04. 10. (III/14)
