Az iszlám vallás két hétig tartó eseménye, a minden muszlim számára kötelezően
legalább egyszer végrehajtandó mekkai zarándoklat vagy más néven a "hadzs" nyitányaként
Bagdad egy orosz gyártmányú repülőgépen muszlimok ezreit indította útnak a szaúd-arábiai
határ felé. Miután 221 zarándok sikeresen célba jutott, a járatot "ismeretlen
okokra" hivatkozva törölték. A hith? muszlimoknak azonban ez sem szegte kedvét: szárazföldön
további 18 ezren érkeztek. A tizennyolc órás utazás után a buszból kikászálódó
lelkes tömeg csakhamar keserűen értesült arról, hogy Szaddám Huszein iraki elnök
elrendelte: az óriási tömeg azonnal forduljon meg, és térjen vissza Irakba.
A nemzetközi sajtó azonnal politikai propagandát szimatolt az eset mögött: a CNN
amerikai hírcsatorna arra hivatkozott, hogy pontosan Irak volt az, aki nem sokkal korábban
kikényszerítette az iraki zarándokok beengedését Szaúd-Arábiába.
Az 1990-es Öböl-háború óta ugyanis Irak és Szaúd-Arábia között nincs hivatalos
kapcsolat. Az Irak elleni ENSZ-szankciók miatt – amelyeket Rijád is támogat – az
olajkészletei miatt egykor gazdag ország lakosságának zöme annyira elszegényedett,
hogy az iszlám által kötelezően előírt zarándoklatot csupán kevesek engedhetik meg
maguknak. Bagdadi vélemények szerint az embargó ezért súlyosan sérti az iraki
emberek lelkiismereti szabadságát.
Nem csoda, hogy nagy örömöt okozott, amikor központi rendeletre útnak indították
Irakból a zarándokokat, akik hamarosan már a határon követelték Szaúd-Arábiától,
hogy az ENSZ által befagyasztott iraki számlákon lévő pénzből fejenként kétezer
dollárt juttasson költségeik fedezésére. Szaúd-Arábia azonnal visszautasította a követelést,
hiszen annak feltételeként az öszszeget az Iraki Központi Bank számlájára kellett
volna átutalnia, ami azt követően saját belátása szerint rendelkezhetett volna a pénz
sorsáról. Fahd király ehelyett ígéretet tett arra, hogy jótékonysági adományokból
támogatja a zarándokokat – ezt viszont Irak utasította vissza. A szaúdi uralkodó
pedig még arra is engedélyt adott ki, hogy a zömében pénz és útlevél nélkül az
országába érkező irakiakat minden ellenőrzés nélkül átengedjék a határon,
valamint sátortáborokat is felállíttatott a számukra.
Irak azzal vádolja Szaúd-Arábiát, hogy megfélemlíti az iraki muszlimokat, elzárja
előlük az ivóvízhez jutás lehetőségét, és élelmiszerrel sem látja el őket. Szaúd-Arábia
belügyminisztere, Najev herceg szerint viszont az irakiak nem voltak hajlandók
elfoglalni a számukra felállított sátrakat, és visszafordultak hazájukba. A huzavona
láttán nem sok kétség fér hozzá: Szaddám Huszein ezzel az "akcióval" is arra
igyekezett rávilágítani, hogy az ENSZ-szankciók túlságosan is súlyos következményekkel
jártak országa számára, s így kívánja azok feloldását kikényszeríteni.
Miközben javában zajlik az iszlámon belüli ellentmondásos vita, Bill Clinton amerikai
elnök felesége és lánya a Nyugat és az iszlám világ közti kapcsolatok erősítése
céljából észak-afrikai körutazáson vesznek részt. Hillary Clinton útja során
felkeresi Egyiptomot, Tunéziát és Marokkót: ezek az országok adják együttesen a világ
arab népességének a felét. A két hölgy "az elnök üzenetét közvetíti az iszlám
világnak, kifejezik Bill Clintonnak az iszlám iránt érzett tiszteletét, és abbéli
hitét, hogy nincs szakadék az iszlám és a nyugati civilizáció között".
1999. 03. 27. (III/12)
