Vlagyimir Zsirinovszkij és Szaddám Huszein Bagdadban. Fotó:
MTI
"Irak elfogadta a Biztonsági Tanács döntését, annak ellenére, hogy az példa nélküli
a nemzetközi kapcsolatok történetében és hatalmas áldozatot rótt az iraki nemzetre.
Mindezt annak reményében tettük, hogy az ENSZ – látva az iraki rugalmasságot és
diplomáciai készséget – a szankciókat feloldja. A tapasztalat azonban keser?: az
Egyesült Államoknak és bérenceinek esze ágában sincs csökkenteni az Irakot sújtó
embargót" – mondta az alelnök.
A ENSZ Biztonsági Tanácsa az iraki döntést a Kofi Annan ENSZ főtitkár és Tariq Aziz
megbízott iraki miniszterelnök által aláírt egyezmény botrányos megszegésnek
nevezte. Ez a dokumentum biztosította a jogot az akkor kinevezett különleges ENSZ-
bizottságnak, hogy felügyelje Irak területén a tömegpusztító fegyverek és nagy hatótávolságú
rakéták leszerelését.
Richard Butler, az ENSZ fegyverzet-ellenőrző bizottságának vezetője a mostani krízist
a legkomolyabbnak nevezte Irak és a Biztonsági Tanács kapcsolatában, és az NBC televíziós
társaságnak adott interjújában így nyilatkozott: "A tanácsnak kötelező tartania
magát a nemzetközi joghoz. Ha Irak megtagadja az együttműködést, a Biztonsági Tanácsnak
fontolóra kell venni, melyek azok a legális lehetőségek, amelyekkel Irakot a jó útra
lehet téríteni."
Bagdad úgy tűnik, nem tart az Egyesült Államok fenyegetéseitől. Taha Yassin Ramadan
így nyilatkozott: "Mitől is tartanánk? Amerika nyolc év óta fenyegeti Irakot. Már
kiismertük őket. Emellett az iraki parlamenti döntés mögött ott áll az iraki nemzet
is."
Szaddám Huszeint támogatásáról biztosította Vladimir Zsirinovszkij orosz szélsőjobboldali
vezető is, aki egy orosz küldöttség tagjaként utazott Bagdadba.
1998. 11. 07. (II/45)
