Úgy tudom, hogy kevés kutatás zajlott ebben a témában eddig Magyarországon, de nemzetközi szinten is. Honnan jött az ötlet, hogy a hálát a pszichológia eszköztárával vizsgálják?
– Mindig kihívást jelent számunkra, hogy kitaláljuk, milyen kutatásba vonjuk be a hallgatókat, mivel inspiráljuk őket a tudományos munkára. Körülbelül két évvel ezelőtt nagyon megszólított az 50. zsoltár, ami az Istennel és a felebaráttal rendezett kapcsolat nem mindig könnyű követelményrendszerét a hála légkörében és Isten szabadításának reménysége alatt állítja elénk. A hála és a „szabadítás” közötti összefüggés kezdett el foglalkoztatni. Megkértem Hetényi Attila héberprofesszort, hogy bontsa ki nekem a zsoltár jelentésszintjeit az eredeti szövegből, és csakhamar kiderült, hogy a „szabadítás” kifejezés – a „jésa” igegyök – igen tág szókapcsolatokkal rendelkezik. Leggyakrabban az ellenségtől való szabadulás kapcsolódik hozzá, de jelentésspektrumában megtalálható a szorultságból, pszichés megterheltségből vagy akár testi betegségből nyert szabadulás is. 
Tehát arra volt kíváncsi, hogy a hála összefügghet-e a testi és lelki jólléttel?
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2018. 07.13. (XXII/28)
