hetilap

Hetek hetilap vásárlás
„Az érvek kevésbé érvényesülnek”
Eörsi László történész, az ‘56-os Intézet munkatársa

2017. 12. 01.
A legtöbb vád, ami Önt publikációinak hitelességével kapcsolatban éri, az, hogy a Kádár–rendszerben keletkezett dokumentumokat, periratokat használja forrásként. Ezek pedig egy hazug hatalom torz tükreiként működhetnek. Annak ellenére, hogy édesapja, Eörsi István révén, akit szintén bebörtönöztek ’56-ban, erős családi kötődése van a forradalomhoz, több ponton különösen kritikusan viszonyul az emlékezetből megírt művekhez, és ebből a szempontból nem kivétel édesapja börtönmemoárja sem.

– Az eseménytörténetek feldolgozásához elsősorban a kádárista büntetőeljárások periratait használom fel, mindenekelőtt a kihallgatási, a tanúkihallgatási jegyzőkönyveket és az önvallomásokat. A rendőrségi jelentések, összefoglalók, a vádiratok és a bírósági ítéletek forrásértéke jóval csekélyebb, mivel sok esetben eltorzítják az eredeti közléseket. Természetesen az összes levéltári forrás (is) kellő forráskritikát igényel. Ám ezerszeresen bebizonyosodott, hogy a periratok – az esetek döntő többségében – mennyivel tényszerűbbek, mint az akár csak néhány hónappal későbbi, saját elhatározásból született közlések. Ennek a jelenségnek az elemzésére egy külön tanulmányt is szenteltem a Corvin köz parancsnoki választásának témájában (Iránytű a diákoknak. In: 1956-os Intézet Évkönyve, 2001. 255-259.).

A Tóth Ilona-ügyben viszont nagyon is felhasználom az orális és bibliográfiai forrásokat is, ebben a témakörben a periratokon kívül ugyanis kivételesen sok egyéb értékes és hiteles forrás is rendelkezésünkre áll, azonban ezeket inkább ignorálják. A nyilvánvaló tényekkel szemben egyes történészek azért sikeresek, azért népszerűek, mert erősítik azt a köztudatot, amely szerint Tóth Ilona tragédiája összefonódik a magyarság balsorsával. Ilyen körülmények között az érvek kevésbé érvényesülnek.

Ami apámat illeti, ő börtönkönyvében megírta az ’56-os emlékeit, helyenként – szándéktalanul – saját javára kedvező módon tünteti fel helytállását, a hatóságokkal szembeni dacos karakánságát, fricskáit. Véleményem szerint azok a „beszólásai” valósak, amelyek most is megtalálhatóak az iratok között, a többi nem, mert nem találunk magyarázatot arra, hogy miért nem jegyezték fel, és miért nem torolták meg azokat. Az ő esetében szó sem lehet arról, hogy meg akarta másítani a tényeket, hiszen már a kádári időkben próbálta megszerezni a periratait, amelyek haláláig lappangtak. Óriási erőfeszítéseket tett arra, hogy memoárját minél valósághívebben jelentesse meg. Számomra ő és az ő műve bizonyítja leginkább, hogy az emlékek mennyire csalókák, még a legjobb szándékunk ellenére is. Az esetek nagyobb részében azonban nincsenek ilyen szándékok.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!