– A tiszaeszlári vérvádról nagyon sokan írtak már az elmúlt évtizedekben. Miért határozott úgy, hogy a legendás pert választja regénye témájául?
– Azért határoztam el, hogy meg fogom írni a regényt, mert a tiszaeszlári vérvád remekül példázza, hogy egy majdhogynem irodalmi fikció hogyan alakítja egy ország történelmét.
Az a koncepció, amelyen a büntetőper alapult, sok rokonságot mutat a néhány évszázaddal korábbi boszorkány- és a kicsit későbbi politikai koncepciós perekkel is. Ezekről nyugodtan állíthatjuk, hogy majdhogynem irodalmi jellegűek, noha nem művészi szándékkal jöttek létre.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2017. 09.15. (XXI/37)
