Egy héttel az izraeli–palesztin tárgyalások lezárására kitűzött határidő előtt Mahmúd Abbász kiegyezett a rivális Hamasszal. Még az örök optimista John Kerry is elismerte, hogy ez olyan lépés volt, ami kizárja, hogy belátható időn belül tárgyalóasztalhoz üljön a két fél. Ön évtizedek óta belülről figyeli az eseményeket, békeidőben és háborúban egyaránt. Meglepődött?
– Ahhoz, hogy válaszolni tudjak, korábbra kell visszanyúlni. A Hamasz 2006-ban puccsolta meg a Fatahot a Gázai övezetben. Azóta a két fél, emlékeim szerint, legalább négyszer jelentette be, hogy kibékült egymással. Egyszer Mekkában, amikor a szaúdiak voltak a közvetítők, egyszer a katari Dohában, ahol a helyi emír ültette egy asztalhoz a palesztinokat, egyszer Kairóban az egyiptomiak közreműködésével és így tovább. Mindig ugyanaz volt a menetrend: bejelentették a megállapodást és egy átmeneti kormány felállítását, azzal, hogy hat hónapon belül választásokat tartanak. Soha nem valósult meg semmi ezekből. Most ugyanezt látjuk, így nem mondhatom, hogy meglepetés történt.
Mi lehetett akkor Abbász célja az újabb bejelentéssel?
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »