Görögország 130 milliárd euró hitelt kapott a közelmúltban, és mégis az összeomlás szélén áll. Hogy jutottak idáig, kik a felelősök, és mi itt a szerepe a közös valutának, az eurónak?
- 2009 júniusában, egy interjúban azt mondtam, hogy mire Magyarország eljut az euró bevezetéséhez, euró talán már nem is lesz. E mögött egy olyan elemzés állt, ami Görögország esetében hatványozottan érvényes, hogy tudniillik az euró komoly belső szerkezeti problémákkal lett összetákolva, azaz nem felelt meg a hatvanas évek elején felállított optimális valutaövezet elméletnek. Ennek az elméletnek a megalkotói - köztük a magyar Balassa Béla - azt mondták, hogy ha nagyon eltérő fejlettségű országok kerülnek ugyanazon valutaövezetbe, ez az eltérés előbb-utóbb szétfeszíti a valutaövezetet, mert bebetonozza a fejlettebb gazdaságok versenyelőnyét a gyengébbekkel szemben. Az utóbbiak ugyanis egy közös pénz esetén elveszítik azokat az eszközöket, melyek a felzárkózásukban segíthetnék őket. Kialakul tehát egy ördögi kör: a fejlettebbek számára a közös valuta alulértékeltté válik, a fejletlenek számára viszont túlértékeltté. És ezt a helyzetet nem tudják javítani sem leértékeléssel, sem átmeneti védővámokkal, vagy más makrogazdasági eszközzel, hiszen ezek a lehetőségek a valutaövezethez történt csatlakozással megszűntek a számukra. A fejlett gazdaságokat a fejletlenek rovására további versenyelőnyhöz juttatja a számukra alulértékelt valuta - jelen esetben az euró. Ennek a folyamatnak a következtében az euró bevezetésétől 2011 végére a német gazdaság külkereskedelmi mérleg többlete a többi euróövezeti országgal szemben elérte az 1180 milliárd eurót.
Ennyivel tartozik az összes többi eurózónabeli ország Németországnak?
2012. 06. 15. (XVI/24)
