A magyar kormánypárti politikusok felháborítónak tartják, hogy miközben Görögország évekig becsapta az uniót, és emiatt eurómilliárdokért kell most megmenteni, addig Magyarországot ennek töredékéért súlyosan megbüntetik. A magyar deficitadatok például a viták ellenére is kedvezőnek számítanak ma Európában. Igazságos és méltányos ítéletet hozott az Európai Bizottság?
- Nem hiszem, hogy Görögország helyzetét, sorsát bárki irigyelhetné. Az sem szerencsés, ha bármely ország magát a görögökhöz hasonlítja, mivel a görög adósság mértéke és eredete nagymértékben egyedi jelenség. Akkor is, ha sok tekintetben az eurózóna általánosabb gyengeségei, konstrukciós hibái is kiütköznek a mai helyzeten. Görögország pénzügyi stabilizálása óriási nemzetközi erőfeszítést igényel, ez azonban nem arról szól, hogy a görögök ajándékokat kapnának. Pénzügyi segítséget kapnak ahhoz, hogy a tartozásaikat rendezni tudják, de olyan feltételekkel, amit senki sem kívánhat magának. A gazdaság zsugorodik, a bérek csökkennek, a munkanélküliség szintje drasztikusan megemelkedett, jelentős kivándorlás indult meg. Görögország gyakorlatilag pénzügyi lélegeztető gépen van, és ez távolról sem hasonlítható a magyar helyzethez. Továbbmegyek: kifejezetten veszélyes és káros bármilyen összemosása a két történetnek. Sajnos ilyenre már volt példa, amikor vezető politikusok 2010 júniusában nagy nyilvánosság előtt felelőtlenül párhuzamot vontak Görögország és hazánk pénzügyi helyzete között.
Magyarország harminc-harmincöt éve küzd egy magas szintű eladósodottsággal, de ez mindig is menedzselhető volt. Igaz, gyakran csak az IMF segítségével. Indokoltnak tartom ezért, hogy az államadósság csökkentése valamiféle nemzeti cél legyen, de ennek módjáról, eszközeiről széles körű konszenzust lenne érdemes kialakítani. Az államadósság csökkentése magas vagy bizonytalan mértékű hiány mellett nem képzelhető el hosszú távon, így tehát, amikor az Európai Bizottság a közös európai szabályokat kéri számon, egy fontos nemzeti cél megvalósításában is segíteni próbál. A jelenlegi magyar deficitadatok látszólag jók, de mivel nem megfelelő eszközökkel érték el őket, ezért az Európai Bizottság, és legfőképpen annak illetékes alelnöke Olli Rehn szerint nem fenntarthatók. Ezt az álláspontot pedig januárban az európai pénzügyminiszterek tanácsa is megerősítette. Ennek következtében - és tekintettel arra, hogy egy nagyon hosszú eljárás áll mögöttünk - a Bizottság forrásmegvonást kimondó döntése elkerülhetetlen volt, viszont az igazságosságra és méltányosságra törekedni kellett. Ez megmutatkozik abban, hogy a megvonható összeg messze elmaradt a lehetséges maximumtól, és bőségesen van idő a korrekciós lépések megtételére s ezáltal a tényleges pénzügyi veszteség elkerülésére. Ami azt jelenti, hogy végül Magyarország szinte biztosan nem veszít egy eurót sem.
2012. 03. 02. (XVI/09)
