Politikával kezdeném, a jelenlegi botránytól mégis elvonatkoztatva: mennyiben probléma az, hogy politikai pártok felhasználják az emberek személyes adatait? Hol húzódik a nyilvánosság és a titkosság határa?
- Ami az emberek személyes adatait illeti, ott nem a titkosság a döntő princípium, hanem az önrendelkezés. Ez Magyarországon egy olyan általános elv, amely már az alkotmányból és más fontos szabályokból következik. Alapvetően az emberek adatai tehát nem titkosak, hanem a főszabály alapján maguknak az embereknek kell dönteniük a hozzájuk kötődő adatok sorsáról. Vannak persze kivételek ez alól, ilyen kivétel a választási időszak is: a választási eljárás alkotmányos indokként szolgál arra, hogy az emberek önrendelkezését ideiglenesen korlátozzák: ezért a pártok megvásárolhatják a választók nevét és címét, teljesen legálisan. Hogy ez jó-e, avagy sem - abban nem foglalnék állást. Elvileg ez a szabály azt szolgálja, hogy a pártok közvetlen, úgymond „direkt marketinggel" kereshessék meg a választópolgárokat. Ezt a vásárolt listát egyébként kizárólag a választásokig tarthatják meg, utána meg kellene semmisíteniük. Arra azonban semmilyen garancia nincsen, hogy ezt tényleg meg is teszik.
Pontosan ebből fakad a mostani politikai botrány is.
2010. 04. 16. (XIV/15)
